Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
Keresztúri József (1750—52) sz. Sopronban nemes családból. Kőszegről Sopronba került a nemesi konviktusba, majd Győrbe, ahol 1758-ban felöltötte a papi ruhát. Keresztury Vince (1875—82) sz. Barkócon (Vas m.) 1864. jan. 13-án, K. Vince földbirtokos és Kovácsics Ilona szülőktől. Mint fiz. növ. elemibe s a gimn. I—VI. osztályába járt. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1890. jún. 27-én. Káplán volt Felsölendván (1890—91), Vízlendván (1891—92), Rohoncon (1892), Cserföldön (1892—94), Felsöszölnökön (1894), adm. Aisószölnökön (1894—909), pléb. Vashidegkúton 1909-től 1936-ig. Azóta nyugalomban él Barkócon. — Géfin: i. m. III. k. 184. 1, Kern Mihály (1877—86) sz. Pinkakeresztesen (Vas m.) 1865. okt. 16-án, K. Mihály és Gruber Katalin szülőktől, Mint ,.Török" alapítványos végezte a gimn. I— VIII. osztályát. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1891. júl. 16-án, Káplán volt Rohoncon (1891—3), káplán, majd ideigl. adm. Rábaszentmártonban (1893), káplán Rábaszentmártonban (1894—6), adm. Kupfalván (1896), adm. Vasdobrán 1896-tól 1902. aug. 11-én bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. — Géfin: i. m. 185. 1. Kerner Ferenc (1904—5) sz. Újvidéken 1896. szept. 6-án, K. János és Kletz Mária szülőktől. Mint fiz. növ. elemibe járt. Horvátul, németül is beszélt. Kerschbauminayer Alajos (1841—9) sz. Szentmártonban (Vas m.) 1830 körül. Mint árva „Török" alapítványos végezte az elemit, az alsó és felső gimn.-ot. Németül is beszélt. Állítólag Bécsben volt orvos és fiatalon hunyt el. Kersehbauminayer Alojzia (1887—94) mint „Török" alapítványos a kőszegi domonkos nővéreknél járt elemibe és polgáriba(?). Jánosi Jánossy Aladár gyógyszerészhez ment feleségül. Jelenleg Bécsben él özvegyen. Kerschbaummayer Anna Jordana (1868—78), K. Alajos leánya. Mint „Török" alapítványos előbb ipart tanult, majd elvégezte a tanítónőképzőt. 1877-ben szerzett Kőszegen a szentdomonkos-rendi nővéreknél az elsők között tanítónői oklevelet. 1878-ban belépett a dominikánák rendjébe Kőszegen. Elöljárói 1898-ban Gleisdorf-ba (Stájerország) helyezték, ott halt meg 1908-ban. Példás szerzetesnő, tehetséges tanítónő volt. Különösen kitűnt zenei képzettségével. Kerschbaummayer Ernő (1895—4) sz. Hidegségen (Sopron m.) 1885, jan. 12-én. Atyja K. Nándor tanító. Mint „Török" alapítványos végezte az elemi IV., a gimn. I—IV. osztályát és Győrben a tanítóképzőt. Németül is beszélt. Tanító volt Kisköcskön. Meghalt 1907-ben. Kerschbaummayer Ernő (1917—20) sz. Kisköcskön (Vas m) 1907. jún 23-án. Mint „Török" alapítványos polg. iskolába járt. Keresk. isk. igazgató. Kerschbaummayer (Ferenc) Sándor (1899—909) sz. Lentiben (Zala m.) 1889. aug. 5-én. Szülők: K. József és Bezlanovits Erzsébet. Mint „Török“ alapitványos végezte az elemi IV., a gimn. IV. osztályát és Csurgón a tanítóképzőt. Tanító volt Külsősári-pusztán (Veszprém m.). Meghalt 1915-ben a világháborúban. Kerschbaummayer Henrik (1881—92) sz. Szentgotthárdon (Vas m.) 1872. júl. 10-én, K. János és Barsch Mária szülőktől. Mint „Török" alapítványos végezte az elemi IV—V., a gimn. I—VI. osztályát és Csáktornyán a tanítóképzőt. Zircen van nyugalomban. lg. tanító volt. A r. k. hitközség v. elnöke, A. C. szoc. szakosztály elnöke, a Bakonyegyesület alapító tagja. Kerschbaummayer Imre (1914—20) sz. Zircen 1903. febr. 23-án. Atyja K, Henrik íg. tanító. Mint „Török" alapítványos Székesfehérvárott járt a gimn. II— V. osztályába. Erdőmérnök s egyúttal bakterológus volt. Meghalt Zircen 338
