Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

tozzanak; Innénd eset, hogy az Nemes Magistratus eö Fölségéhez recurrált, mivel volt áz árva háznál egy Pusztai Jankó névő gyermek, a kinek az Váltó Mives Szabó Mesterséghnek tanulására kedve lévén, az N. Magistratus aztat Szombathelyi Joseff Szabó Mesterhez adta, eztet hogy az Czéh ingyen be szegőttesse, Biró Uram az egész C'zéhttil kívánta, de in privato eöket semmire sem vehette, hanem in publico a midőn az egész Czéh az magok articulussiban rendelt Ceremóniáknak végben vitele miatt az Nemes Magistratus eleiben hivattatott, újonnan Bíró Uram az Czéh Mestert, ezen árva Gyermekeknek föli Szegötetése miat admoneálta, az Czéh Mester az declarátiot meg tévén, az maga Személlyére nézve nem ellenzetté, hanem az többi Mester Emberekre magát provocálta, az hol nyilvánságossan ki tetzet, hogy egyedül csak az Lutheranusság ellenzetté, vetvén okul, hogy azon Mester Ember, a hol tanulna, füzetne helette föli szabadulás, és szegöttetés pinzt. Ebben egyéb nem subversálódik, hanem hogy az Lutheránusok bánnyák, hogy az illetin Árvák az Papista Relígíoban neveltetnek, azért gátollyák; Arra való nézve az Nemes Magistratus azon fogh instálni alázatossan, mivel ezen bé szegöttetés, és föll szabadulás azon kívül magában nagy Summát nem foghlal, és jobbára csak abliguráltatik, lehessen az Nemes Magistratusnak Authoritassa nékiek imponálni, hogy eztet ingyen meg cselekedgyik. A renitensek pedig, a kik ebben Contrariusok lesznek mind annyiszor, valahányszor tapasztaltatni foghnak, az Árva házhoz 4 f. büntetést le tenni obligáltatnak.“34

A városi tanácsot még az a szempont is vezette nevezetesen a szabó céhekkel szemben, a királyi tekintély alapján álló rendelkezés kieszközlésében, mert éppen a szabó céheknek kezében volt a királynétól nem régen számukra biztosított privilegium, amelyben pontosan meg volt határozva, hogy mind az inasok kitanításáért, mind mesterlegényekké avatásáért megfelelő taksa jár nekik. Hogy tehát a jövőben hasonló eset elő ne fordulhasson és meg ne ismétlődhessék — mivel ők a királyi adományozás alapján bírt előjogokat semmiképpen sem akarják csorbítani és sérteni —, kérik Őfelségét, hogy az összes céhekkel szemben biztosítson nekik szabad kezet az árvák megsegítése ügyében.35

Minthogy a helytartótanács ebből a felterjesztésből sem győződött meg világosan afelől, hogy az iskolamesterek és a céhek mesterei csakugyan magukra vállalják-e az árvák ingyenes oktatását és a mesterséget, ipart tanulók mesterlegényekké avatását, 1752. jún. 30-án kelt leiratában mégegyszer felszólítja a városi tanácsot, hogy a céheket fenti kérdésekben bírja nyilatkozattételre és az erre vonatkozó részleges tájékoztatást minél gyorsabban terjessze fel hozzá.31 * 33

31 Prot. Civ. Gins. 1752, márc. 21. tanácsül. j. k.

35 U. o. 1752. ápr. 4. tanácsül. j. k.

33 U. o. 1752. júl. 14. tanácsül. j. k.

30