Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
melly eránt mivel az minapában is az váltómives Szabó Czéhel az N. Magistra tusnak galibája volt, hogy jövendőben el távoztatnék, és az által az Szeginy Árvák az magok kenyerének megh keresésére könyebb alkalmatosságot nyerhetnének, tanácsosnak Ítélte Biró Uram lenni, ha kegyelmes Aszonyunknak eő Fölségének ez eránt egy alázatos Instantia az Nemes Magistratus nevével adatatnék be, hogy eö Fölséghe kegyelmessen méltóztatnék meg engedni az Nemes Magistratusnak, hogy azon árvákat, a kiknek minémő mesterségnek megh tanulására kedve volna, azon Czéheknek eö Fölséghe authoritásábul az N. Magistratus imponálhatna, hogy az ollyatin Árvát ingyen föll szegöttetni, és föll is szabadítani kötelessek lennének, a mely irgalmasságért Isten eö Sz. Fölségétül várhatnak jutalmat; E végre Biró Uram eö Kegyelme eö Fölségének nyuitandó Instantiának Conceptussát föll tette, eztet mai nap az N. Magistrátusnak de positione in positionem el olvasta, és úgy meg magyarázta is, az Nemes Magistratus által az Conceptus helyben hagyattatott.“31 Az iparra és mesterségre szánt növendékek ügyében szerkesztett kérvényt, amelyben egyúttal az egész intézmény megerősítését is kérelmezik, Kelcz Imrének adták át, aki a már ismert megegyezés szövegével együtt maga kívánta a legfelsőbb helyen előterjeszteni jóváhagyás végett. A helytartótanács erre a beadványra 1752. márc. 13-án kelt leiratában válaszol és bővebb információt kér az árvaház alapjáról, a benne elhelyezett konvertiták ellátására szolgáló anyagi feltételekről, továbbá arról, hogy ha valamelyik növendék mesterségre óhajt menni, a céhek ingyen kitanítják-e és felszabadítják-e? És ha nem, miért helyezkednek szembe a városi tanács jóindulatú szándékával? Az iskolamesterek hajlandók-e a konvertitákat ingyen tanítani? Mindezekről a jezsuitákkal kötött megegyezés szövegéből nem tudtak kellő tájékozódást szerezni a helytartótanácsban.32 33 A városi tanács 1752. ápr. 4-én kelt, újabb felterjesztésében részletesen elmondja az árvaház történetét kezdve az 1741. évtől,1’ annak kifejlődését, gyarapodását, Kelcz fáradozásait és felsorolja az első években befolyt adományokat és alapítványokat. Az iskolamesterek állásfoglalásáról adandó információt a következőkben körvonalazta a tanács: „A mi pedig az iskola mestereket az árvák gyermekek tanítása miat illeti, ekkoráig azért praetendálták, mivel az fizetést senki sem difficultálta, de eö Fölséghe hatalmábul nékiek meg parancsoltatik, ellent állani nékiek nem lehet. Az Czéheknek mivoltát pedig abban, hogy ha valamelly Árvának valamelly Mesterséghnek meg tanulására kedve volna, hogy aztat ingyen Inasnak föll szegöttetni, és az tanuló Esztendeit ki álván föll is szabadítani Leginynek köteleztessenek, úgy az Tanuló Levelit ingyen ki adni tar-31 Prot. Civ. Gins. 1751, dec. 24. tanácsül. j. k. 32 U. o. 1752. márc. 21. tanácsül. j. k. 33 Ez a felterjesztés tartalmazza in nucleo az első tíz év történetét. 29
