Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
el teológiai tanulmányait. 1881—2-ben hitelemző volt a győrszentmártoni leányiskolában, 1882—3.: a rendi teológián bölcseletet tanított. 1883—4.: ai középiskolai tanárképzőben a pedagógiát és bölcseletet adja elő. Ehhez járul 1885-ben szentszéki tanácsossága, konventjegyzői tisztsége és 1887-től a rendi növendékek prefektussága, melyet 1895-ig töltött be. — Mint tanár a rendezett világos előadásra törekedett. A fiatalságnak gondos oktatója, szerető vezetője és irányítója volt. 1896-tól kezdve a szentszéki jegyzőséget is ő végezte s mind főapáti cenzor is működött. Rendtársainak iránta való bizalma 1906-ban a perjeli állást juttatta neki. Ebben a hivatalában a főapát még a rendi főiskolának az igazgatóságát is reá bízta. Mivel Győr megye bizottsági tagjának választotta meg, a megyei közügyekkel is kellett foglalkoznia. De emellett irodalmi működését sem szakította félbe, ugyanis ebben az időben jelent meg: Erkölcsi tökéletesedéstana. — Legfőbb gondja a testvéri együttérzés és szeretet ápolása volt s ez akkor hozta meg gyümölcsét, amikor rendtársai őt tartották méltónak a megüresedett főapáti székre. X. Pius pápa 1910. jan. 28-án erősítete meg főapáttá való megválasztását, ill. kinevezését. Vaszary Kolos avatta apáttá budai prímási palotájában. Mint főapát a következő szempontokat tűzte ki maga elé: viruló lelkiélet, viruló rendiélet s ezeknek fejlesztése és növelése. Testvéries, társas szellem ápolása. A szerzetesi egyszerűség megtartása mellett a rendtársak szükégleteinek kielégítése. A pannonhalmi főiskola színvonalát is igyekezett emelni a tanárok magasabb művelésével és kevesebb elfoglalásával. A főmonostori építkezésekkel elérte, hogy a főiskola megfelelő számú tantermet kapott. A főiskola élére külön igazgatót állított. — Esztergomban ebédlőt és kápolnát építtet 5 oltárral, a győri székházba bevezettette a villanyt. A komáromi székhazat jelentékenyen bővíttette. A csonka pápai gimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette ki. Szorgoskodott már a rend budapesti gimnáziuma ügyében is. A rend elemiiskoláit is igyekezett bőkezűségével fejleszteni. Majdnem valamennyi rendi elemiiskolát renováltatta és bővítette. Építkezés, és gazdasági politika terén oly arányú fejlődést idézett elő, hogy sokban felülmúlta elődjeit. A főmonostoi-ban nagy építkezéseket végeztetett. Űj emeletet építtetett az észak-keleti és déli szárnyon. Az ő nevéhez fűződik a főmonostor részére készített hatalmas kút és gőzmosó. 1914-ben kezdette el fényes alkotását, a káptalan terem elkészítését. — Balatonfüredet 2 millió költséggel mintegy újjáteremtette. — Két alkalommal járt az Örök Városban. Mikor második alkalommal volt ott: a rendi abbas primas megválasztásánál jelentős szerepet töltött be. A háború idejében a rend erkölcsi és anyagi erejét egyaránt a nagy nemzeti ügy szolgálatába állította. 1916. márciusában megkapta a Vörös-kereszt hadiékítményes tiszti díszjelvényét, ez évben Őfelsége a Ferenc József-rend nagykeresztjét adományozta neki. Belső titkos tanácsossá való kinevezése előtti napon 1918. okt, 21-én halt meg a nagy pannonhalmi spanyol-járványban. Pannonhalmán temették el a székesegyházban. Irodalmi munkásságát 1., Szinnyei: i. m. IV. k. 265. 1. Hajós Márton (1903—6) sz. Mihályiban (Sopron m.) 1892. márc. 13-án. Atyja H. György kántortanító. Mint fiz. növ. a gimn. I—III. osztályba járt. Kispesten igazgató-tanító. Hakk (Mátyás) Mihály (1801—10) sz. Zsidahegyen (Vas m.) 1790 körül. Mint konvertita „Adelffy", majd „Kelcz“ alapítványos végezte az elemit, az alsó és felső gimn.-ot. Vendül is beszélt. Hakk Miklós (1805—9) sz. Zsidahegyen (Vas m.) 1795 körül. Mint konvertita „Adelffy” alapítványos elemibe s a gramm. I. osztályba járt. Lakatos mesterséget tanult. Vendül is beszélt. 310
