Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

V. fejezet: A növendékek névsora

Balasits József (1806—9) sz. Lakházán (Vas m.) 1795 körül lut. családból. Mint konvertita az .Adelffy" alapítványt élvezte s elemibe járt, azután visszatért falujába. Vendül is beszélt.

Balásovits Alajos (1820—30) sz. Bécsben 1813 körül. Mint árva a „Kelcz" alapítványt élvezte s elvégezte az elemit, az alsó és felső gimnáziumot.

Balassa Benedek (1849—51) sz. Bakonyszombathelyen. Mint árv. növ. a gimn. I—II. osztályába járt.

Balassa Sándor (1922—9) sz. Polán (Zala m.) 1909. jún. 7-én, B. István fia. Mint fiz. növ. a gimn. II—VIII. osztályába járt.

Balasuill János (1807—9) sz. Andorhegyen (Vas m.) lut. családból 1795 körül. Mint konvertita az „Adelffy“ alapítványt élvezte s elemibe járt. Vendül beszélt.

Balaton József (1926—8) sz. Salköveskúton (Vas m.) 1916. nov. 24-én, B. János tanító fia. Mint fiz. növ. a gimn. I—II. osztályába járt.

Balázs Béla (1942—) sz. Várföldén 1932. márc. 15-én, B. György és Kováts Vilma szülőktől. A gimn. I. osztályba jár.

Balázs Károly dr. (1927—31) sz. Körmenden (Vas m.) 1913. okt. 8-án, B. Károly tanító és Draskovits Irén szülőktől. Mint fiz. növ. végezte a gimn. V—VIII. osztályát. Állatorvosi pályára ment, Budapesten absolvált 1936-ban, 1939-ig egyetemi tanársegéd volt. Jelenleg m. kir. járási állatorvos Szirákon (Nógrád megye).

Balics Aladár (1917—22) sz. Lövőn (Sopron m.) 1906. febr. 24-én, B. Ferenc kereskedő és Rácz Irma szülőktől. Mint fiz. növ. végezte a gimn. I—V. Osztályát. Németül is beszélt. Kereskedő volt. Meghalt 1941-ben.

Balics Lajos dr. (1878—79) sz. Lövőn (Sopr. m.) 1856. febr. 8-án. Az alsó gimn.-ot Sopronban (1866—71), a felsőt mint kisszeminarista Győrben (1871—75) végezte. Papi pályára lépett a győri egyházmegyében s a teológiát a bécsi Pázmáneum növendékeként hallgatta. Mint pazmanita egy évig élvezte a „miskei Radies“ alapítványt. Félsz. 1879. júl. 13-án. A papi pályán gyorsan emelkedett. Először káplán Tatán (1879—81), nagyszemináriumí prefektus (1881—86), teol. tanár (1886—94), Nagycenken pléb. (1894—902), győri kanonok és teol. főisk. prodirektor 1902-ben, 1906-ban c. apát és egyházmegyei fötanfelügyelő, 1910-ben püspöki helynök, 1913-ban pápai prelátus lett. A király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A káptalanban vitt szerepe: 1902: komáromi, 1905: rábai, 1906: locsmándi, 1909; mosoni, 1911: soproni, 1913: székesegyházi főesperessé, 1918: őr-, 1922: éneklő-, 1923: olvasókanonokká, 1930: nagypréposttá lépett elő. Meghalt 1932. dec. 19-én. — B. L. mint egyháztörténész országos nevet szerzett magának. 1887-ben a győri kir. jogakadémiának magántanára lett. 1888-ban 4 hónapot töltött Rómában a vaticani könyvtárban végzendő történeti kutatás céljából. Cikkei jelentek meg a Győri Közlönyben (1884—86), a Teológiai Folyóiratban nagyobb tanulmányt közölt Aranyszájú Szent Jánosról. Nagyobb művei: A róm. kát. egyház története Magyarországon I—II. k. Budapest, 1885—90. (A Tárkányi-féle 100 arannyal jutalmazott pályamű.) —- A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok telepedéséig. — Szent László király fejereklyéjének története. —- V. ö. Bedy Vince dr.: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 491—92. 1. — Szinnyei: Magyar írók. I. k. 415. 1.

Ballér Ignác Sehol. Piar. (1798—805) sz. Perlakon 1784. ápr. 6-án. Mint árva az „Adelffy“ alapítványt élvezte, elemibe járt s elvégezte az alsó és felső gimn.-t.

249