Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

IV. fejezet: Alapítványok

1.000 forintot azzal a feltétellel, hogy mindig csak a vérrokonai közül valaki élvezhesse. A devalváció után a tőke 420 forintra redukálódott. Nagyon ritkán élvezte egy-egy növendék, tekintettel arra, hogy csekély volt a hozama.

Gy. István sz. Lentiben (Zala m.) 1740 körül. A teológiát Zágrábban végezte. Félsz. 1765 körül. Káplán volt Bisztricán (zágrábi egyhm.) másfél évig, Szécsiszigeten másfél évig, pléb. Boncódföldén (1778—81), Lentiben (1781—88), 1788-ban lemondott plébániájáról és Alsólendván élt nyugalomban 1814 ápr 15-én beköv. haláláig. Horvátul is beszélt. — V. ö. Géfin: i. m. III. k. 124. 1.

15. „Czuppon alapítvány“ Czuppon György szombathelyi kanonok 1819 dec. 26-án kelt végrendeletében hagyott az árvaházra egy házat (,,sub Gallis erecta“), 40 hold földet (szántót, erdőt és egy „sáfránkertet"). Az alapítvány élvezetére a Czuppon Benedektől, alapítványtevő egyik ősétől leszármazott fiúk jogosultak. Az alapítványosok —• így szól az egyik feltétel —, ha jó tanulók és felsőbb iskolát végeznek, kapjanak 100 forintot. De egyáltalán, akár tudományos ember, akár iparos vagy kereskedő lesz valamelyik alapítványos, ha önállósítja magát, a szombathelyi káptalan, amelyre alapítványtevö a vagyon kezelését bízta, mindig adjon nekik az új életpálya kezdetén bizonyos összeget.

Az alapítvány összege a vagyontárgyak értékesítése után 29.800 forintot tett ki. A káptalani levéltárban egy régi íven („Status reliquarum fundationum“) ez áll: „Accedit Fundatio Czupponiana ... quae annue infert 1230 frt. .. Summa Capitalis 20.500 frt,“ (Kápt. Lev.)

A Czuppon-alapítvány a Kelcz- és Adelffy-hagyaték mellett a legtekintélyesebb, melynek kamataiból állandóan 3—7 növendék tanult. Fennállott az 1914—8-as világháborús összeomlásig.

Cz. György sz. Alsószoporon (Sopron m.) 1755 ápr. 23-án Cz. Mihály és Kardáts Magdolna nemes szülőktől. A teológiát Győrben végezte. Félsz. 1778 szept. 13-án. Egy ideig Batthyány János gróf nevelője volt Nagycsákányban, majd a pozsonyi ált. szeminárium prefektusi tisztségét töltötte be az 1786—8-as években. Ott kitűnt nagy tehetsége és szaktudása, de Szily nem engedte, hogy sokáig a jozefinizmus légkörében legyen s így 1788-ban Egyházashetyén lett plébános, majd két év múlva, 1790-től 1802-ig a szemináriumban a szentírás és a keleti nyelvek tanára. 1802-től 1808-ig a bölcseleti líceum igazgatója volt, 1796-tól 1804-ig ugyanott hittant is tanított 1804-ben nevezték ki kanonoknak Szombathelyen. A szentírástudományban ismert szaktekintély volt Magyarországon. 1816-ban megjelent jeles műve: „Reflexiones historico-hermeneuticae super exe gesi biblica.“ Mint éneklőkanonok, Vas vármegye táblabírája és a Szentlélekről címzett monostori apát húnyt el 1820 jún. 26-án. Kiváló, nemes és jótékony lelkületét az árvaház számára tett hatalmas alapítványon kívül más kisebb alapítványok és adományok is hirdetik. —

232