Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
9. „Kelcz Imre alapítványa“ (Fundatio Kelczíana). Kelcz 1792 okt, 28-án kelt végrendeletében összes vagyonának örökösévé a kőszegi árvaházat tette. Vagyontárgyainak értékesítése után az így befolyt összeg a már kihelyezett tőkékkel együtt összesen 67.600 (másutt 68.600) forintot tett ki. Az alapítvány kezelését, valamint az alapítványra nevezés jogát a szombathelyi székeskáptalanra bízta a megyéspüspök legfőbb felügyelete alatt. A devalváció után a tőke 25.750 forintra apadt. Az alapítvány a végrendelet 10. pwmtja szerint azt a célt volt hivatva szolgálni, hogy annak kamataiból mindkét nembeli növendékeket, elsősorban a katolikus vallásra visszatérteket vagy visszatérítendőket fogadjanak fel és a kőszegi árvaházban neveljék és oktassák őket. Külön meghagyja a végrendelkező, hogy a szombathelyi székeskáptalan ugyanolyan szeretettel és megértéssel kezelje az árva és megtért gyermekeket, amilyen lélekkel ő az alapítványt hagyományozta. Továbbá lelkére köti a káptalannak azt is, hogy a katolikus vallás elemeiben és a tudományokban oktassák vagy a koruknak megfelelő mesterségre tanítsák őket.11 A Kelcz-alapítványos növendékek száma a különböző időkben meglehetősen nagy eltolódásokat mutat. Az alapítvány a legjobb konjunkturális időkben ötvennél is több növendéket tartott el; általában 30 és 50 között mozgott az alapítványra felvettek száma. Később, mint már említettük, az Adelffy alapítvánnyal egyesítették egy alapítvánnyá, „Kelcz—Adelffy alapítvány" címen. így érte meg az'1914—8-as világháborút. Akkor az összes többi alapítvánnyal együtt ez is megsemmisült. Fületinczi Kelcz Imre dr. szül. 1707 (1708?) dec. 20-án a vasmegyei Péterfalván vagy Nagynémetszentmihályon. Sem a születés évére, sem helyére nézve nem egyeznek meg a források.11 12 Maga a család elég elterjedt volt mind a Felvidéken, mind a Dunántúlon. A XVIII-ik századból a család több tagját ismerjük, akik jelentős pozíciókat töltöttek be. így Kelcz Ádám szerepel a kőszegi kerületi táblánál először mint ülnök (1730—54), majd mint elnök (1754—57). Ifj. Kelcz Ádám 1787-ben helytartótanácsi titkár; Nép. János 1787- ben Sopronban apát és kanonok, 1810—25-ig győri kanonok. Ez a Nép. János a kőszegi plébániai anyakönyvek szerint János Nikodémus, Kelcz Ádámnak és Stark Katalinnak fia, 1741 május 22-én született Kőszegen. A család másik tagja, Kelcz József egészen az udvari tanácsosságig vitte. Ennek Szvetics Mária, az árvaház-alapító Józsefnek leánya volt a felesége; gyermekük, ifjabb Kelcz Ádám, 11 V. ö. Végrendelet 10. pontját. Sz. P. és Kápt. L. 12 Kelcz életének vázolásánál, pályafutását és működését tekintve, dr. Schermann Egyed, pannonhalmi főapáti vikárius értékes tanulmányát követem: Kelcz Imre, a bölcselet doktora, jezsuita, a kőszegi árvaház alapítója, (Megjelent: A kőszegi Szent Benedek-rendi kát. Ferences József gimnázium értesítője az 1934—35. iskolai évről. Közzéteszi Solymoss Vendel igazgató. Kőszeg, 1935.8—19.1.1 224
