Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
Batthyány József édesanyjától nemcsak jámbor lelkületet örökölt, hanem igen mély katolikus nevelést is kapott s bizonyára ennek köszönhette papi hivatását. Teológiai tanulmányait a nagyszombati Seminarium Rubrorum-ban végezte s 1751-ben szentelték pappá- Ettől kezdve szédületes karriert futott be a papi pályán. Felszentelése évében esztergomi kanonok, majd barsi főesperes, azután rátótí prépost lett. 1753-ban vasvári, 1755-ben pozsonyi prépost, 1759-ben erdélyi püspök. December 2-án szentelte püspökké Migazzi bécsi érsek és 1760 febr. 10-én foglalta el egyházmegyéjét. De még egy évet sem tölt egyházmegyéjében, mikor a királynő bizalma őt helyezi a megüresedett kalocsai érseki székbe. XIII. Kelemen 1760 dec. 15-én erősíti meg kinevezését. 16 évi kalocsai érseksége után 1776-ban az esztergomi érsekséget kapja meg s ezzel az ország első főpapja lesz. 1782- ben VI. Pius személyesen tette fejére a bíborosi kalapot. 1799 október 23-án húnyt el, éppen akkor, mikor a velencei konklávén kellett volna megjelennie. Batthyány József egyike a legkiválóbb magyar egyházfejedelmeknek, aki Istentől nyert szerencsés anyagi helyzetét és kitűnő tulajdonságait az Anyaszentegyház és a haza javára értékesítette. Kétségtelen, hogy főúri összeköttetéseinek köszönhette a ranglétrán való gyors előretörését, de élete munkájával megmutatta, hogy teljesen méltó egyént ért a sok kitüntetés. Miint ember nagy könyvbarát, szép könyvtár megteremtője, műpártoló esztétalélek, kiváló egyházi és politikai szónok, nagy mecénás, szíves házigazda, zeneértő és zenebarát, nagy építő és megnyerő külsejű férfiú volt. De nem maradt el a kiváló férfiú mögött a főpap sem. Kalocsai és esztergomi érseki és prímási működése eredményeit mérlegre téve a barokk kor egyik legtíszteletreméltóbb alakja és harcos egyénisége bontakozik ki előttünk. Kalocsai érsekségének eredménye: 20 plébánia, 5 esperesség megszervezése, kánoni látogatások, egyházmegyei zsinat tartása, a piaristák betelepítése Kalocsára (1754), 30 nemes ifjú számára konviktus létesítése, melyre évente 5130 forintot költött. Érseksége jövedelmeit mind egyházmegyei célokra fordította, saját maga szükségleteit privát vagyonából fedezte. Mint esztergomi prímásnak tevékenységét legjobban mutatja ugyancsak a plébániák és a papok számának egybevetése. Mikor megkezdte működését, volt az egyházmegyének 350 plébániája és 442 papja; mikor meghalt, 400-nál több plébániát és 800 papot számlált. Építkezéseiben megnyilvánuló bőkezűségét hirdeti az általa épített prímási palota és a szőgyéni templom, melyre egyedül 42.000 fr.-t költött. Sokat áldozott iskolai célokra és emberbaráti intézményekre is. A jótékonyságban annyira humánus volt, hogy nem tett különbséget katolikus és nem katolikus között. Erős magyaros érzésére jellemző, hogy udvari papjait magyar lelkiségük szerint válogatta maga mellé, ő adományozta a budapesti Városliget területét is a magyarságnak. Legjobban érvényesíthette tehetségeit azokban a harcokban, 212
