Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
A szabályzat az első pillantásra elárulja azt a szellemet, mely Mária Terézia uralkodása kezdetén s későbbi uralkodása alatt is jellemezte az akkori társadalmat: a vallásos szellemből táplálkozó szociális érdeklődést. A barokktársadalom korának egyik fő jellemvonása ez s e*zért szerepel annyi imádság a napirendben. Lehetséges azonban az is, hogy jezsuita hatás érvényesült a szabályzat megszerkesztésében s ezért uralkodó vonás benne a mélyebb vallási életre való törekvés előmozdításának szándéka. Az árvaház csak kezdetleges volt ugyan, de így is sokaknak megnyerte tetszését. Ennek következtében az árvaházi alap a rendes évi jövedelmen kívül más egyéb adományokkal is gyarapodott. így a város hamarosan abba a kedvező helyzetbe jutott, hogy öt árva gyermeknek ruházatáról, élelmezéséről és képességüknek megfelelően iskoláztatásukról is gondoskodhatott s e mellett az intézet kibővítésére, megnagyobbítására szolgáló alapot 1935 forintra emelhette fel.* 2. Az árvaház a jezsuiták vezetése alatt, (1749 73.) Kelcz Imre terve. Ház- és telekvétel. A jezsuita-rend és a város megegyezése a szabályzat 16 pontjában. A konvertitaház megnyitása. Első alapítványok és adományok. A városi tanács fáradozásai a mesterséget tanuló árvák ingyenes tanítása ügyében. Schola Didascalis. Adelffy Antal alapítványa. A jezsuita-rend feloszlatása 1773-ban. Az a siker, mely a kőszegi árvaház alapítását, gyarapodását és emelkedését kísérte, több lelkes barátot szerzett az árvák ügyének, elsősorban Kelcz Imre jezsuita misszionáriust. Kelcz szívvel-lélekkel csatlakozott azoknak a szociális gondolkodású polgároknak mozgalmához, kik az árvák sorsának enyhítésén annyit fáradoztak, de az eddigi keretet kicsinek találta. Nagyobbszabású árvaház létesítésének gondolata fogamzott meg lelkében, egy olyan intézményé, amely nemcsak a kőszegi születésű, hanem más vasvármegyei helységekből származó árváknak is mentsvára és nevelő iskolája lehetne. Elsősorban olyan árvákra gondolt, akiket a földesurak óhajtanának a saját költségükön a római katolikus vallásban felneveltetni. Terve reálitásában és kivihetőségében annál is jobban bizhatott, mivel mint misszionáriusnak a földesurak ebbeli szándékát alkalma volt kiismerni. Ezért fáradtságot nem ismerő buzgósággal törekedett arra, hogy a belvárosban a templomok közelében lévő tágas, nagyobb árvaház számára megfelelő telek és ház megvételére szükséges 1700 forintot kegyes adományozók révén előteremtse. Tervét közölte Szvetics József városbíróval, kihez egyébként rokoni kapcsolatok is fűzték s akinek az első kőszegi árvaház megalapítása körül kifejtett eredményes fáradozását már ismerjük. Kelcz 8 8 Prot. Civ. Gins. 1752. márc. 21. és ápr. 4. tanácsül, j, k. i h. 18
