Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
III. fejezet: Előljárók
fejezte be tanulmányait és szerezte meg a teológiai doktorátust. Azután dogmatikát tanított tíz évig a szemináriumban, mely idő alatt nyolc évig a líceumban exhortator is volt. 1850-ben a pesti egyetemre került dogmatika tanárnak, ahonnan négy év múlva Szombathelyre ment plébánosnak. Mint ilyen 1883 okt. 24-én hunyt el. A katolikus leánynevelés céljából apácazárdát is akart létesíteni s vagyona nagy részét erre a célra hagyta. — Géfin: i. m. III. k. 47. 1. és II. k. Pokomándy István (1835 okt. 24—1837 ápr. 5.) sz. Zalaerdődön 1813 aug. 19-én P. János néptanító és Kiss Anna szülőktől. Felszentelése előtt 2 évig tanulmányi felügyelő volt az árvaházban. Félsz. 1836 nov. 9-én. Nevelősködött a szentgyörgyi Horváth családnál (1837—40), káplán Sárvárott (1840—50), plébános Felsőpatyon (1851—92). 1886-ban tb. szentszéki ülnök lett. 1892-ben lemondott plébániájáról s Szombathelyen élt nyugalomban 1894 jún. 18-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. — Géfin: í. m. III. k. 326. 1. Gyursánszky Márton (1837 ápr. 10—1838 okt. 18.) sz. Veszprémben 1813 okt. 27-én Gy. Gáspár és Lengyel Anna szülőktől. Félsz. 1837 jan. 18-án. Azután lett az árvaházban tanulmányi felügyelő, majd káplán Bánokszentgyörgyön (1838—42)), Lendvavásárhelyen (1842—44), Bánokszentgyörgyön (1844—55), adminisztrátor Rédicsen (1855—6), pléb. u. o. (1856—61), Pusztamagyaródon 1861-től 1890 febr. 2-án bekövetkezett haláláig. 1887-ben aranymiséje alkalmával püspöke tb. szentszéki ülnökké nevezte ki. Híres pomológus volt. — Géfin: i. m. III. k. 125. 1. Königmajer Károly (1838 nov.—1839 jún. 6.) sz. Szombathelyen 1818 júl. 4-én K. János és Donászy Júlia szülőktől. A teológiát a budapesti egyetemen végezte. Felszentelése előtt lett árvaházi tanulmányi felügyelő, majd Skublics József házában nevelő Zalabesenyőn (1839—45). Félsz. 1841 aug. 4-én. Pléb. volt Nyőgéren (1845—63), Zalaegerszegen (1863—73), székesegyházi kanonok 1873-ban. 1863- ban kér. esperes és tanfelügyelő, 1868-ban madocsai c. apát, 1874- ben pápóci perjel, 1876-ban őrkanonok, 1883-ban vál. tribunici püspök, 1886-ban éneklőkanonok, 1891-ben olva*sókanonok lett. Meghalt 1892 jún. 22-én Szombathelyen. 1847-ben Zala vármegye táblabírájává választotta, 1861-ben és 1881-ben országgyűlési képviselő is volt s rövid ideig viselte az árvaházi kormányzó tisztségét is. — Géfin: i. m. III. k. 220. 1.; II. k. 81—2, 110. 328, 359. 1. Gitling József (1839 aug. 5—1843 okt. 3.) sz. Pápán 1816 szept. 6-án Gitlin (sic!) József polgár és Koller Rozália szülőktől. Teológiai tanulmányait mint pázmánita a bécsi egyetemen végezte. Félsz. 1839. szept. 15-én. Azután tanulmányi felügyelő az árvaházban, majd káplán Körmenden (1843—6), Alsóbagodon (1846—47), Szepetneken (1847— 50), Szombathelyen (1851—52), hittan és latin tanár a szombathelyi főgmnáziumban (1852—59), plébános Rábagyarmaton 1859-től 1877 ápr. 13-án bekövetkezett haláláig. Németül is beszélt. — Géfin: i. m. III. k. 113. 1. 199
