Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
III. fejezet: Előljárók
egy-egy fiú megmentésére, hogy a vágányokra visszahelyezze jövőjük biztosítására. Aki az ő idejében az árvaházat elhagyni kénytelen voltr az már igazán javíthatatlan volt. . .‘‘14 Vöröss Zsígmond természeténél fogva jó ember volt, bár kövérsége ellenére a kolerikus típushoz tartozott. Épp ezért könnyen a hangulat hatása alá került és sokszor ötletszerűen cselekedett. Jellemvonásai közé tartozott a pedáns rendszeretet, nem szívelhette a rendetlen külsőt. Gyakran álltak előtte a növendékek glédában reggeli vízitek alkalmával fül-, ruha-, kéz-, körömvizsgálatra. Ilyenkor jaj volt annak, akit rendetlenségen kapott. De azért inkább örömöt kívánt szerezni, ebben találta igazán kedvét. Ezért létesítette a kirándulási alapot is. Hivatását nagyon szerette, igazi életeleme volt a növendékekkel való foglalkozás, bár a szórakozást sem vetette meg. Sokszor megfordult a Ballhausban; kedvelte a társaságot. Nevelési rendszere a külső rendre és fegyelemre épült. Igazi katonás szellemet honosított meg külsőségekben is. Ez a katonás szellem ruhában, katonai menetelésben (trombita, dobszó mellett) is kifejezést nyert. Szigorú volt a fiúkkal szemben tanúsított bánásmódjában is. Kora fenyítő eszközeit szívesen használta, bár kétségtelen, hogy a sok vásott fiú miatt szükség is volt rá. A belső lelki neveléshez — korának többi pedagógusához hasonlóan — keveset értett. Ebben az időben a pedagógiai irodalom hiányos, a serdülő’ kor bajai, nehézségei, veszélyei iránt nem volt érzékük az embereknek. Minden szigora ellenére a gyermekeket szerette és különösen a jótanulókat tüntette ki (stráf és gombok a ruha gallérján). Ha évközben romlott a bizonyítvány, nyilvánosan vagdalta le a stráfokat. ízlése inkább a rendszeretetben nyert kifejezést. Kedvelte a zenét, külön tanárral taníttatta a fiúkat. Ő maga a harmonikát és szájmuzsikát kultíválta. A külső megjelenésre, finomságra és etikettre sokat adott. Gyakorlati előadásokat tartott erről, esténként pedig egy negyedóráig olvastatott egy régi illemkódexből. Ünnepnapokon a IV. osztályosok — a felsősök csak 1905-től kezdve tanulnak Kőszegen — csoportonként nála ebédeltek, hogy ezzel is alkalmuk adódjék a finom modor elsajátítására. Általában minden növendék szerette, bár szigorú volt. Kegyelettel őrizték emlékét. Akik másutt tanultak, szerették felkeresni. Különösen szeretett vesződni a kicsinyekkel, akiket normálistáknak is hívtak még abban az időben.15 Volt növendékei, akik ma is nagy számban élnek és sokan jelentős állást töltenek be, sokszor emlegetik, szívesen emlékeznek rá vissza és szigorú pedagógiájára. És ha megfordulnak Kőszegen, nem 196 14 Kőszegi József ny, kőszegi városkapitány szíves közléseiből. 15 Dr. Rogács Ferenc szombathelyi prelátus-kanonok szíves adatközléseiből.-
