Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
III. fejezet: Előljárók
1894-ben pápóci perjel, 1899-ben c. apát, 1901-ben éneklőkanonok, 1906-ban olvasókanonok lett. Elhunyt 1907 jan. 20-án. Vendül és németül is beszélt. — Géfin: i. m. III. k. 346—1. 1. Illés Ferenc (1906) sz. Üjkéren (Sopron m.) 1832 ápr. 2-án I. István és Horváth Éva földműves szülőktől. Teológiai tanulmányait a szombathelyi szemináruimban végezte. Félsz. 1855 ápr. 9-én. Rövid nevelősködés után Karácsfára került káplánnak, később u. o, ideigl. adminisztrátor (1855—6), majd káplán Pinkafőn (1856—64), pléb. Nagyszentmihályon (1864—94); 1867-ben kér. esperes, 1876-ban szentszéki ülnök, 1887-ben tb. kanonok, 1894-ben székesegyházi kanonok, zsinati vizsgáló, 1902-ig az egyházmegyei nyugdíjintézet igazgatója s a Szent Imre egyesület pénztárának kezelője, 1902-ben őrkanonok és c. apát, 1905-ben éneklőkanonok, 1907-ben nagyprépost és a püspöki szentszék h. elnöke, 1909-ben a bolgár nemzeti érdemrend középkeresztese lett. Meghalt 1911 júl. 4-én. Németül is beszélt. — Géfin i m. III. k. 163—4. 1. Tóth József dr. (1907 jan.—1918 jan.) sz. Sorokújfalun 1863 okt. 1-én T. Sándor uradalmi kocsis és Sípos Anna szülőktől. Teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol megszerezte a doktorátust is. Félsz. 1886 júl. 14-én. Káplán volt Kisunyomban (1886—7), Nyőgéren (1887 júl.—aug.), püspöki iskolai hitoktató Szombathelyen (1887-—9), teológiai tanár (dogmatika) és tanulmányi felügyelő (1889—902), püspöki titkár és szentszéki ülnök (1902—7), székesegyházi kanonok lett 1907-ben, németújvári c. apát 1908-ban, pápóci perjel 1912-ben, őrkanonok 1916-ban, éneklőkanonok 1917-ben, olvasókanonok 1921-ben, nagyprépost 1926-ban, 1919-től 1921-ig püspöki helynök volt, pápai prelátussá 1923-ban nevezték ki. Meghalt 1936 jún. 16-án. Németül és olaszul beszélt, franciául értett. Volt zsinati vizsgáló, szentszéki bíró; az egyházmegyei tanítók fegyelmi tanácsának elnöke 1935-ig. — Géfin: i. m. III. k. 429^30. 1. Wallner József (1918 jan.—1940 jan.) sz. Szombathelyen 1867 jan. 10-én W. József vendéglős és Gasparits Éva szülőktől. Félsz. 1891 júl. 16-án. Káplán volt Pákán (1891 aug.—1892 jan.), Lékán (1892 jan.—1895. dec.), adminisztrátor Nagypösén (896—99), pléb. ugyanott (1900—17). 1905 óta a kőszegi kér. h. esperese, 1907 óta esperese volt. 1917-ben székesegyházi kanonok, 1921-ben pápóci perjel, 1925-ben almádi c. apát, 1926-ban őrkanonok, 1933-ban éneklőkanonok, 1937-ben pápai prelátus lett. 1935 óta általános püspöki helynök. Az egyházmegyei tanítók fegyelmi bizottságának elnöke, zsinati vizsgáló, szentszéki ülnök, az egyházművészeti bizottság tagja. Németül is beszél. Nagypösei plébánossága alatt alapította a „Nagycsömötei Gyöngyösmelléki Önsegélyző Szövetkezetét“ és építette a nagypösei plébániatemplomot. Esperessége idején több templomot renováltak kerületében, iskolákat és óvodát is építettek (Kőszegpatty, Bozsok, Velem). 1918 óta elnöke a Vasvármegyei Kát. Körnek. 1942-ig elnöke a szom189
