Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

III. fejezet: Előljárók

Káplán volt Zalaegerszegen (1829—31), püspöki szertartó és levéltáros (1831—8). Nevét ebben az időben magyarosította Hőgyeyre. 1838-ban püspöki titkár, 1840-ber zsinati vizsgáló és Zala vármegye táblabírája, 1842-ben Vas megye táblabírája, 1848-ban zalaegerszegi plébános, tb. kanonok, majd kér. esperes, főtanfelügyelő és szentszék! ülnök. 1862-ben nevezték ki- székesegyházi kanonokká, 1872-ben pápóci perjellé, majd őrkanonokká. Meghalt 1873 szept. 5-én Szombathelyen. — Géfín: i. m. III. k. 159. 1.

Kopsz János dr. (1874 jan.—1887 febr.) sz. Gyimótfalván 1816 máj. 6-án K. Benedek és Mária szülőktől. Teológiai tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol a doktorátust is megszerezte. Félsz. 1840 aug. 4-én. Káplán volt Pörgölényben (1840—1), szemináriumi tanulmányi felügyelő és káptalani karkáplán (1841—8), püspöki titkár (1848—58), püspöki irodaigazgató és egyház jogtanár a szemináriumban (1858—61), 1861-ben székesegyházi kanonok lett, 1862- ben c. prépost, 1863-ban pápócí perjel, 1871-ben őrkanonok, 1873- ban éneklőkanonok, 1874-ben nagyprépost, 1877-ben szerbiai címzetes püspök. 1875 óta püspöki helynök, a házassági törvényszék h. elnöke és a zsinati vizsgálóbizottság elnöke volt. Maghalt 1891 júl. 9-én. Németül és franciául is beszélt. Az árvaházban alapítványt tett. — Géfin: i. m. III. k. 205. 1.

Puli György (1887 febr. 13—1887 okt. 1.) sz. Zalaegerszegen 1825 márc. 15-én P. Ferenc és Varsányi Katalin szülőktől. Félsz. 1850 aug. 23-án. Nevelő volt Bogáton (1850—52), káplán Nagyszentmíhályon (1852—3), Kős'zegen (1853), adminisztrátor Vépen (1853 aug.—okt.), püspöki szertartó és szentszéki gyakornok (1853—7), szentszéki jegyző (1857—61), püspöki titkár, szentszéki ülnök, zsinati vizsgáló (1861—73), az 1872—3. tanévben egyúttal teológiai tanár; 1873-ban kanonok és szemináriumi rector lett, mely utóbbi tisztséget 1887-ig viselte. 1875-ben tereskei c. apáttá nevezték ki. 1886-ban pápai prelátus, 1891-ben nagypréposttá lépett elő. Meghalt 1901 aug. 30-án. Németül is beszélt. Fontos szerepet vitt társadalmi téren és sajtómozgalmakban és sokat jótékonykodott. — Géfín: i. m. III. k. 332—3. 1.

Königmajer Károly (1887 okt.—1892 jún.). Életrajzát 1. a tanulmányi felügyelők sorában.

István Vilmos dr. (1892 jún.—1902 febr.). Életrajzát 1. az alapítványtevők sorában és Géfin i. m.

Ratkovics Vendel (1902 febr.—1906) sz. Alsólendván 1834 szept.

5-én R. Mihály és Pöszér Anna szülőktől. Teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte. Félsz. 1857 jan. 6-án. Káplán volt Felsőlendván (1857—8), plébh. Vashidegkuton (1858), Vízlendván (1858), Cserföldön (1858—9), Felsőlendván (1859—61), káplán Csendlakon (1861—2), adminisztrátor lelkiekben Vízlendván (1862—6), pléb. u. o. (1866—93). 1877-ben muraszombati kerületi esperes, 1883-ban szentszéki ülnök, 1887-ben tb. kanonok, 1893-ban valóságos kanonok,

188