Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

II. fejezet: Belső történet

A szolgáló kötelessége: a konyhában segít, megmossa a gyer­mekek fejét, a ruhaneműek mosásában résztvesz, a szobákat kisöpri, az ágyakat eligazítja, stb.24 A háziszemélyzethez tartozott még a kapus vagy háziszolga (me­diastinus). Magatartására nézve a következő szempontok szolgáltak irányadóul: Derék, hűséges embernek kell lennie. Az ajtóra állandóan ügyelni tartozik. A gyanús személyeket vagy növendékeket távol­tartja, a növendékeknek az előírt időn és módon kívül a kimenetelt nem engedi meg. Ha csengetnek, ajtót nyit; a késői kimaradókról jelentést tesz. A kulcsokat átadja a prefektusnak vagy házgondnoknak, mikor szüksége nincs rájuk. Mivel a háziszolga szerepét is betölti, a fűtéshez fát szállít, a lámpákat és égőket meggyujtja vagy kioltja, a ház külső tisztaságá­nak ügyét szívén viseli, az ebédlő használati tárgyait tisztítja, a kerti munkálatokat végzi. Az idősebb növendékek segítenek neki. Tűz­veszély ellen óvatossággal védekezik, a lépcsőket, folyosókat tisztán tartja.25 5. A növendékek otthona a különböző időkben. Első otthonukat 1742-ben kapták az árvák Kőszeg város jóvol­tából. Kisebbszerű ház volt ez a mai Sziget-utcai szegényház tőszom­szédságában, melyben először kettő, később 5 árvát neveltek. Ennél magasabbra nem emelkedett a gyermekek létszáma, jóllehet erede­tileg 24 személyre tervezték az árvaházat s a megvett épület is ehhez volt méretezve. A nagyobb mérvű kifejlődéshez megkívántató felté­teleket azonban nem tudták előteremteni a város részéről, hiszen az adásvételi taksákból befolyó összegek felét fordították csak az árvák nevelésére. Ez pedig nyolc év alatt, amíg a város kezelte az árva­házat, nem emelkedhetett jelentős mértékben, mivel egy részét a mindennapi életszükségletek beszerzésére fordították. A gyermekek mellé egy jámbor idősebb asszonyt adtak, akinek feladata volt az árváknak főzni, őket ápolni és minden ügyükben segítségükre lenni. A gyermekek ellátása egész egyszerű volt, napirendjük főkép meg­felelő imádságok elvégzéséből állott, ezenkívül az iskolakötelesek iskolába is jártak. 1749-ben a városi árvaházban lévő 5 árvát a Kelcz Imre által vásárolt Glick vagy Gattermann-féle házba költöztették. Az erede­tileg vendéglő céljait szolgáló épület a belvárosban feküdt, közel a jezsuita (ma bencés) rendházhoz s harmincnál több gyermeket is el 142 21 U. o. E. 1—6. §. 25 U. o. F. 1—3. §.

Next

/
Thumbnails
Contents