Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)
A székesegyház a bombázás előtt
Messiás édesanyjává (Lk. 1, 26—28.). A Szentlélek galamb képében száll alá. Szűz Mária alázatosan válaszol az angyali üdvözletre: „íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.“ És az Ige testté lön. Az angyalok térdre hullva imádják Istennek földre szállt Fiát. A háttérben az isteni igazságosság szimbólumaként Szent Mihály arkangyal jobbjában lángoló pallossal, baljában mérleggel, melynek nyelvét javunkra fogja fordítani a Megváltó életáldozata. Mellette egy másik angyal az utókor számára feljegyzi e vigaszteljes eseményeket. A boltcikkelyekben a négy nagy nyugati egyházatya, kik a Szentiélektől megvilágosítva kifejtették számunkra a megtestesülés misztériumát. A baloldalon elül a kezdődő középkor legnagyobb pápája, Nagy Szent Gergely, „az utolsó római“ (540—604), aki az Egyház hajóját a római korból a román-germán középkorba átvezette. Hátul a páratlan lángelméjű hittudós, Szent Ágoston (354—430). A jobboldalon elül a római helytartóból lett milánói püspök, a nagytekintélyű, nemes Szent Ambrus (333—397), Szent Ágoston megtérítője. Hátul a zseniális szentírásfordító, Szent Jeromos (342—420). Az oldalfalakon, az ablakok mindkét oldalán festői zöld háttérből emelkednek ki a Boldogságos Szűz előképei, az ószövetség erőslelkű női, népük megmentői: jobboldalon Judit és Jáhel (Bírák 4, 17—22; 5, 24 27.), baloldalon Mirjam (Ex. 2, 4—8; 15, 20—21.) és Eszter. A mennyezet képei Szilv életének utolsó évében készültek, a nagy püspök bizonyosan sokszor gyönyörködött a kompozíció kialakulásában. Winterhalder munkadíja 2.400 forint volt. 2.— Az oltároromzat glóriáját Hefele tervezte, stukkó-53 i i
