Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

könyvvel és a karddal, az orom csúcsán pedig allegorikus szoborcsoport: a középen ülő női alak a hitnek, a két gyermek a reménynek és a szeretetnek szimbolikus ábrázolása. Mindmegannyi Prokop Fülöp mesterműve, aki 1796-ban 1700 forintot kapott munkájáért.

A középső homlokzat egész szélességében három márványlépcsőfok vezet az alsó oszlopközökben nyíló három egyenlő, félköríves kapuhoz. A középső fölött elhelyezett tábla Mikes János gróf címerével az 1923. évi restaurálásra emlékeztet. A kapuk fölötti ablakok a kórus világítására szolgálnak. Az emeleti rész középső oszlopközébe óriási ablak került. A jobb- és baloldali félköríves fülkében áll nak Mózesnek és Keresztelő Szent Jánosnak, mint az ó- és újszövetség képviselőinek 3'/2 m magas szobrai, melyek szentmargitbányai mészkőből vannak faragva. Prokop 1797 tavaszán készítette ezeket 750 forintért. A gerendamezőn ez a felirat áll:

IO AN. SZILY PRIMUS EPPUS SABAR. MDCCXCVII.

Magyarul: Szily János, Szombathely első püspöke, 1797.

Szily római szokást követett, amikor a felirattal az építő nevét és az építés befejezésének évét megörökítette.

A középső homlokzatot két karcsú torony fogja közre. Az oszlopoknak megfelelően a tornyokon is két-két toszkán, az emeleti részét két-két ión, a második emeleten két-két hornyolt főjü pilaszter tartja a párkányokat. A négy-négy faragott vázától körülvett egyszerű sisak az 1870—-1871. években került az eredetiek helyére, amelyeket Hefele gazdagabb tagolásúnak tervezett, de már Anreith is módosított, az összbenyomásnak hátrányára. A toronysisak rézfedőlapjait az 1914—1918. évi világháborúban hadicélokra vették igénybe és bádoglemezekkel pótolták.

28