Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A rombadőlt és újjáépülő székesegyház

tárgyává tenni, annál is inkább, mert a nehéz tónusú olaj­festmények a kedvezőtlen világításban — félhomályban vagy fénytükrözésben — eddig alig érvényesültek. A mennyezet­freskók viszont lehetőleg eredeti alakjukban volnának vissza­állítanánk, még ha elméletileg művészi érvek is szólnának ellene; a hosszanti hajó képe Sprengénél világosabb és az interieur összbenyomásához jobban simuló színskálában. Mindenesetre stílusosabban lesznek megújítandók a szé­kesegyház elkészülte után beépített újabb részletek. A két kis gyóntatószék, — ha visszakerül korábbi helyére —, esetleg Hel'ele első stadionterveinek felhasználásával lesz kialakít­ható. A trónszék és baldachin stílusosabb megoldást kíván. A középső főbejárathoz az orgonakarzat alá épített szélfogó helyett kívánatosabb volna az orgonakarzat egész szélességé­ben beépített, korhűen átérzett stílusos vasrács három kapu­val és szélfogóul vastag kirakatüveggel, amely megoldás, szabadon hagyván a kapuk és a vasrács közötti előteret, a szentsegimadasra betérő hívek számára a templom lezárása idején is lehetőséget adna az, Oltáriszentség előtti ájíatos­­ságra. Különös gondot fog okozni a műmárványozás munkája: ehhez a legjobb olasz stukkómunkások kellenek. Csak köze­lebbi műszaki vizsgálat fogja megmutatni, nem kell-e a ma még fennmaradt, de itt-ott láthatóan meglazult részeket is leverni s a székesegyház belsejét teljes egészében újra már­ványozni. Az ablakok újjáépítésében elkerülendő lesz a kilenc­venes évek renoválási munkálatai során beépített színes ab­laküvegek stílustalansága. 2. A helyreállítás munkája A helyreállítási munkálatok anyagi és művészi irányí­tására Kovács Sándor megyéspüspök csakhamar templom-190

Next

/
Thumbnails
Contents