Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)
A székesegyház a bombázás előtt
Székely László fordításában: „Fenséges nagy templom! Látod római gyarmat? Most már illik rád római, régi neved! Ámulsz nagy tömegén, tömegének drága díszén is S fürge serény karral összerakott tetején. Bár fala hallgat, mégis nagy tömegével ő maga szólal Fennen hirdetvén nagy Szily drága nevét. Véssed rá: „Engem Szily lángbiizgalma teremtett“ S méltón zengted a nagy templomot és Szilyt is.“ Lázas munkában telt el az 1798. év. Winterhalder áprilisban megkezdte a szentély mennyezetének kifestését és Szily szinte hétről hétre kötötte a szerződéseket művészeivel és iparosaival a székesegyház belső díszítésére vonatkozólag. Folytatták a hajó holtozását, beillesztették a fából faragott korinthusi oszlopfőket és a gazdagon díszített oszloplábakat. Megkezdték a szentély oldalfalainak márványozását; Wathner Mátyás és Adami András pápai márványozómesterek alabástromgipsszel dolgoztak, munkájukért négyzetölenkint 12 forintot kaptak. Winterhalder október 30-án készült el munkájával, az asztalosok, aranyozok, festők és szobrászok november közepéig dolgoztak. Tető alatt állott immár a székesegyház, tornyainak csúcsán messze fénylettek a dúsan aranyozott keresztek, a szentélyben állott a főoltár, mennyezetén tavaszi színpompában ragyogott Winterhalder freskója, készen állottak és csak elhelyezésre vártak Szent Márton, Szent Quirinus, Keresztelő Szent János, Szent Péter, Szent Pál és Szent Mihály képei, amikor a nagy püspök váratlanul elhúnyt. Karácsony éjjelén még ő pontifikáit az ünnepélyes éjféli szentmisén. Karácsony napján már betegen végezte az ünnepi istentiszteletet. Karácsony másnapján lelkiatyjának, egy 18
