Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A rombadőlt és újjáépülő székesegyház

2. — Az orgona teljesen elpusztult; szép figurális díszének csak töredékeit sikerült a romok közül kimenteni.

3. — A hosszanti hajó tetőzete, fedélszéke és dongaboltozata teljes egészében leomlott. A robbanás után gerendák és szarufák életveszélyes fenyegetéssel lógtak a magasban. Spreng Antal mennyezetfestményei: az orgonakarzat fölött a Szeplőtelen Fogantatás képe, valamint a Mária Születését és ószövetségi előképeit ábrázoló hatalmas mennyezetfestmény teljesen elpusztultak és a romok között még csak apró, színes vakolattöredékeik sem voltak találhatók.

4. — A hajó koszorúpárkányán ülő négy hatalmas stukkó-szobor — az ószövetség négy nagy prófétája — a robbanás erejétől darabokra tört és a nagy magasságból alázuhanva porrá zúzódott. Csupán kisebb szétroncsolt töredékei maradtak fenn a helyszínen s ez a jelenség egyben érdekes technikai megfigyelésre is alkalmat nyújtott. Kiderült ugyanis, hogy a szobortalapzatok téglaépítménye felfelé vékonyodva az ülő alakok törzsének vázát képezte s a művész a gipszmasszát e vázra kenve fel, nyilvánvalóan a helyszínén mintázta a szobrokat. Erre vallanak egyben a háttér falából kinyúló s az iilő alakok végtagjainak vázát képező vaspálcák is, amelyeknek végén egy-egy kéztöredék ma is látható.

Alattuk a koszorúpárkány szép faragott és aranyozott konzolsorával és egyéb díszeivel öt oldalkápolna fölött teljesen leomlott, a jobboldali első kápolna fölött részben sérült.

A korinthusi oszlopsor gyönyörű műmárványozása lehámlott: az oszlopok téglaépítménye kopáran emelkedik a magasba. A fából faragott és dúsan aranyozott oszlopfők és oszloplábazatok a törzstől elválva lehullottak; csak itt-ott emlékeztet egy-egy fennmaradt töredék az egykori szépségre.

178