Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

nek az épületeknek anyagából és csatári, nezsideri, szentmargitbányai kövekből épült fel a székesegyház.

A lebontott vártemplom alapjaiban valószínűleg egyidős volt a várral. Benne tartotta id. Draskovich György gróf 1579. aug. 2—4. napjaiban a győri egyházmegye zsinatát, amelyen a trentói egyetemes zsinat határozatait kihirdette. Teljesen újjáépíttette Széchenyi György (1665), restauráltatta (1744—1747), majd megnagyobbíttatta Zichy Ferenc gróf győri püspök.

A 42 m 44 cm hosszú, 9 m 22 cm széles, hosszanti elrendezésű, egyhajós templom félkörű apsissal záródó szentélyében állott a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt főoltár, a püspök trónusa imazsámollyal, a kanonokok stalluma 4 apostol szobrával és a klérus padsora ugyancsak 4 apostolszoborral ékesítve.

A hajó két oldalán négv-négy egymásba nyíló oldalkápolna állott. Az evangélium oldalán az első mellékoltár a Szentháromság tiszteletére volt szentelve; Rajkovics Mihály állíttatta 1730-ban. A második Szent Flórián tiszteletére, ezt Szombathely város állíttatta 1749-ben. A harmadikat a Fájdalmas Szűz tiszteletére ugyancsak Szombathely állíttatta 1742-ben. A leckeoldalon az első mellékoltárt Pázmándi Ferenc szombathelyi kanonok állíttatta a Szent Kereszt tiszteletére 1748-ban. A következőt Széchenyi György kalocsai érsek, győri püspök emelte Szent Mihály arkangyal tiszteletére 1668-ban. A harmadikat az Immaculata, a negyediket Szent Anna tiszteletére emelték.

A templom bejárata felett hatalmas torony szökkent a magasba, előtte egy kiugró előcsarnok állott a négy nagy nyugati egyházatya: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely szobraival.

12