A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)

II. Személyek

6

C) Vitás egyházjogi vonatkozású polgári és bűnügyekben a zsinati bíróság, vagyis püspöki szentszék (tribunal dioecesanum). Élén áll a szentszéki elnök (officialis), akadályoztatása, esetén a helyettes elnök (viceoffioialis). A püspök azonban bármikor személyesen elnökölhet a szentszéki bíróságnál (1578. c.).

A püspöki szentszék tagjai:

1. A szentszéki vagy zsinati bírák (judices synodales), kiket az egyházmegyei zsinat választ tíz évre (385—388. c.).

2. A szentszéki jegyző (notarius, 1585. c.).

3. A szentszéki ügyész (promotor justitiae) és a kötelékvédő (defensor vinculi), kiket a püspök nevez ki (1585—1590. c.).

4. Kézbesítő (cursor, 1591. c.).

A zsinati bírák kiváltságképen vörös övét viselhetnek; joguk van a püspöknek fenntartott bűnesetek és cenzúrák alól feloldozni, s a püspöknek fenntartott áldásokat és szenteléseket végezni.

A püspöki szentszék ítélkezik mindazon ügyekben, melyeket az egyházi törvénykönyv (1553. c.), vagy a püspök odautal (1576. c.). Nevezetesen idetartoznak a házassági perek (I960—64. c.); bűnügyek; javadalmi vitás ügyek, hacsak a püspök közigazgatási úton nem intézi azokat; holttányilvánítási eljárás; rk. tanítók fegyelmi ügyei másodfokban.

A szentszéki bíráskodás az egyházi törvénykönyv szabályai (1552—1998. c.) szerint gyakoroltatik, az ezekkel nem ellenkező szentszéki jogszolgáltatási gyakorlat figyelembevételével.

Felebbezés esetén második fokban az esztergomi érseki szentszék, harmadik fokban az esztergomi prímási főszentszék, negyedik fokban esetleg a Sacra Romania Rota illetékes ítélkezni.

Az egyházi bíróság ítéletétől világi bírósághoz felebbezni, vagy az egyházat bírói joghatóságának gyakorlásában akadályozni kánoni büntetés terhe alatt tilos (2334. c. 2341. c.; 1926: VII. köri. 3506.).