A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)

III. A szentségek

70

vető vasárnapokon; október havában a délutáni istentisztelet alatt, mikor közösen imádkozzák a szentolvasót (1274. c.).

Karácsony, húsvét, pünkösd és búcsú napján a szentségkitétel általános rendelettel engedélyeztetik.

Nagypénteken az istentisztelet után és nagyszombaton a feltámadási körmenetig minden plébániatemplomban szentségkitétel van a szentsírnál. A szentsír fehér színnel és virágokkal legyen díszítve.

Ahol valamely fontos okból máskor is akarnak nyilvános szentségkitételt, arra engedélyt kell kérni az egyházmegyei hatóságtól.

Ciboriummal bármely istentisztelet után adható áldás (1274. c. 1. §.).

168. §. Az egyházmegyében rendszeresített örökös szentségimádás (1275. c.) a direktóriumban jelzett napon pontosan megtartandó és más napra át nem helyezhető. A szentségimádás megszakítás nélkül tartson reggeli 6 órától legalább a délutáni istentisztelet befejezéséig. A plébános köteles gondoskodni arról, hogy a tanulóifjúság, a jámbor társulatok és az összes hívek alkalmas beosztásával állandóan legyenek adorálók a templomban és az Oltáriszentség, főként a déli órákban még rövid időre se maradjon magára. Maguk a plébánia papjai ezen a napon buzgó imádással adjanak jó példát a híveknek. Szentségimádás napján mindig legyen az Oltáriszentségről szentbeszéd, mely alatt a szentségtartót el kell fedni.

169. §. Az eucharisztikus körmenetet benső áhítattal és külső ünnepélyességgel kell tartani. Az egyházközségek gondoskodjanak arról, hogy amerre a menet elhalad, virágdísz és kivilágítás fogadja.

5. A BÜNBÁNAT SZENTSÉGE.

170. §. A gyóntatószék az isteni igazságosság és irgalom ítélőszéke; a gyóntatás pedig a papnak legkedvesebb működésköre, ahol különös módon munkálhatja Isten dicsőségét és a lelkek javát (888. c. 1. §.). Lelke egész buzgalmával legyen rajta tehát, hogy a hívek a bűnbánat