A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)
II. Személyek
18 Ezen vizsgálatok eredménye a püspöki hivatalban őrzött könyvbe vezettetik és a javadalmak adományozásánál figyelembe vétetik (130. c. 2. §.) 31. §. Aki önálló lelkipásztori képesítést és egyházi javadalomra jogosultságot akar szerezni, zsinati vizsgálatot kell letennie (459. c. 3. §.). Zsinati vizsgálatra az bocsátható, aki a lelkipásztorkodásban vagy egyéb egyházi alkalmazásban három évig kifogástalanul működött és az ismétlővizsgálatokat eredményesen letette. Felmentetnek a zsinati vizsgálatok alól: a theológiai doktorok egészen; az egyházjogi doktorok az egyházjogból; egyetemi fokozattal birók abból a tárgyból, amelyből szigorlatuk van. A püspöknek joga van a zsinati vizsgálók meghallgatásával kivételesen olyan áldozópapokat is felmenteni a zsinati vizsgálat alól (459. c. 3. §. 3.), akik theológiai képzettségükről irodalmilag tettek tanúságot, vagy több éven át dicséretesen teljesítettek alapos theológiai tudást kívánó egyházi szolgálatot (pl. theológiai tanárok, az egyházmegyei hivatal tagjai). Zsinati vizsgálat évenkint kétszer tartatik, lehetőleg május és szeptember hónapokban. Napjai a direktóriumban közöltetnek. A jelentkezők tartoznak a kitűzött határnap előtt tíz nappal a püspöki hivatallal szándékukat írásban közölni. A zsinati vizsgálat anyaga három csoportra különül. 1) az alapvető és ágazatos hittan; 2) az egyházjog és a kapcsolatos tárgyak (egyházi közigazgatás, egyházmegyei törvénykönyv, iskolai Rendszabályok); 3) az erkölcstan és lelkipásztorkodástan (ez utóbbiba beleértve a hitoktatástant, egyházi -szónoklattant és szertartástant). Minden csoport tárgyaiból háromtagú zsinati vizsgálóbizottság kérdez. A jelöltnek jogában áll minden tárgyból egyszerre vizsgázni. Óhajtandó azonban a készület alapossága szempontjából, hogy a jelölt minden csoportból külön vizsgázzon. Az egy csoportba tartozó tárgyak nem választhatók szét. A zsinati vizsgálatnak két része van: szóbeli és írás
