A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)

XII. Végrendelet

199 a) az egész hagyatéki tömegből: a törvényes költ­ségek és terhek (hagyatékrendezés költségei, tartozások, gyógyítási, temetési költségek, alkalmazottak fizetése); b) az ekként megmaradt tiszta hagyatékból 15% egyházmegyei köteles hagyomány címén (SD. 561. §.). 567. §. A fennmaradó cselekvő vagyon három részre osztatik fel: a) az egyházi harmad, amelyből egyenlő arányban egy rész annak a templomnak jut, ahol az elhalt pap utoljára működött, két része pedig az egyházmegyei alapnak; b) a rokonok harmada; c) a szegények harmada, amelynek hovafordításá­­ról az egyházmegyei hatóság intézkedik, illetőleg meg­határozott összegen felül a hovafordításról javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A szegények harmadára elsősorban az egyházme­gyei szegényalap tarthat igényt. Ha a rokonok szegé­nyek, a püspöktől kérelmezhetik, hogy a szegényhar­­madot részben vagy egészben nekik engedje át. 568. §. Nem képezik felosztás, vagy értékesítés tár­gyát a végrendelet nélkül elhúnyt papnak egyházi sze­relvényei, mert ezek annak a templomnak jutnak, ahol az elhúnyt pap működött; könyvei, amelyek a plébániai könyvtárt, illetőleg nem javadalmasnál a szemináriumot illetik; végül ruhái, melyek a püspöki biztos belátása szerint vagy a hozzátartozóknak, vagy a szegényeknek adatnak. 569. §. A hagyatékra vonatkozó ezen összes intézke­dések (SD. 561—568. §.) a nyugdíjas papokra is kiter­jesztetnek. 570. §. A papok hagyatékával szemben az e^vházi ér­dekeket a püspöki biztos képviseli, aki „a hagyatéki eljárásnál jelen lehet és megteheti mindazt, amire a tör­vény az összeírás és osztály által érdekelteket általában feljogosítja“ (6271/1869. I. M. rendelet). Ez rendszerint, hacsak az egyházmegyei hatóság máskép nem intézke­dik, hivatalánál fogva a kerületi esperes; nyugdíjas pap hagyatékánál pedig a nyugdíjintézet kezelője.

Next

/
Thumbnails
Contents