A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)

XII. Végrendelet

199

a) az egész hagyatéki tömegből: a törvényes költségek és terhek (hagyatékrendezés költségei, tartozások, gyógyítási, temetési költségek, alkalmazottak fizetése);

b) az ekként megmaradt tiszta hagyatékból 15% egyházmegyei köteles hagyomány címén (SD. 561. §.).

567. §. A fennmaradó cselekvő vagyon három részre osztatik fel:

a) az egyházi harmad, amelyből egyenlő arányban egy rész annak a templomnak jut, ahol az elhalt pap utoljára működött, két része pedig az egyházmegyei alapnak;

b) a rokonok harmada;

c) a szegények harmada, amelynek hovafordításáról az egyházmegyei hatóság intézkedik, illetőleg meghatározott összegen felül a hovafordításról javaslatot tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.

A szegények harmadára elsősorban az egyházmegyei szegényalap tarthat igényt. Ha a rokonok szegények, a püspöktől kérelmezhetik, hogy a szegényharmadot részben vagy egészben nekik engedje át.

568. §. Nem képezik felosztás, vagy értékesítés tárgyát a végrendelet nélkül elhúnyt papnak egyházi szerelvényei, mert ezek annak a templomnak jutnak, ahol az elhúnyt pap működött; könyvei, amelyek a plébániai könyvtárt, illetőleg nem javadalmasnál a szemináriumot illetik; végül ruhái, melyek a püspöki biztos belátása szerint vagy a hozzátartozóknak, vagy a szegényeknek adatnak.

569. §. A hagyatékra vonatkozó ezen összes intézkedések (SD. 561—568. §.) a nyugdíjas papokra is kiterjesztetnek.

570. §. A papok hagyatékával szemben az e^vházi érdekeket a püspöki biztos képviseli, aki „a hagyatéki eljárásnál jelen lehet és megteheti mindazt, amire a törvény az összeírás és osztály által érdekelteket általában feljogosítja“ (6271/1869. I. M. rendelet). Ez rendszerint, hacsak az egyházmegyei hatóság máskép nem intézkedik, hivatalánál fogva a kerületi esperes; nyugdíjas pap hagyatékánál pedig a nyugdíjintézet kezelője.