A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)

VI. Szent idők

133

Vasárnapokon, valamint Szent István Király napján, mint nemzeti ünnepen, a Magyar Szent Korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell. (1891. évi 13. t.-c. 1. §.).

Ennek a törvénynek megszegése kihágást képez és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Illetékesek a közig, hatóságok (Id. t.-c. 6. §.).

A gazda köteles gondoskodni arról, hogy a cselédnek vasárnapon és a cseléd sátoros ünnepein munkaszünete legyen. Köteles a gazda akként intézkedni, hogy cselédje, anélkül, hogy kötelességét mulasztaná, időről-időre saját hitfelekezete délelőtti isteni tiszteletében részt vehessen (1907: 45. t.-c. 30. §.)

Búza és trágyahordás, szántás és boronálás vasárnapon vallás elleni kihágás. Illetékes a kir. bíróság (MT. 5262/1898.).

Az iparos köteles időt engedni arra, hogy a segéd vallása ünnepnapján az isteni tiszteletet látogathassa (1884. évi 17. t.-c. 89. §.). Ez a rendelkezés a gyári munkásokra is kiterjed (111. §.). Az iparos köteles időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanonc vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa (62. §.).

2. BÖJTI NAPOK.

355. §. Szent idők a böjti napok is. A böjtölésnek, mint az egyház által megparancsolt önmegtagadásnak, fontos szerepe van a lelkiéletben.

Terjessze ki a pap figyelmét arra, hogy a hívek az egyház böjti parancsolatát megtartsák. Ismertesse a böjti törvényt; magyarázza meg az iskolában és a keresztény tanításban, hogy a hívek kiigazodjanak a böjti fegyelemben (1250—1254. c.); buzdítsa a bőit megtartására és kételyeikben igazítsa őket útba. Hirdesse ki előző vasárnap az azon hétre esedékes böjti napokat. Nagyböjtben kapcsolódjanak bele a hívek az Űr Jézus negyvennapos böjtölésébe; vigiliabőjttel készüljenek elő a rákövetkező ünnepre; kántorbőjtökön pedig arra a célra ajánlják fel önmegtagadásaikat és imáikat, hogy az Ür adjon az egyházmegyének jó papokat.