A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)
III. A szentségek
103 az ártatlan fél szentségekhez járulhat, a vétkes fél csak akkor, ha vétkét jóvátenni s házastársát kibékíteni igyekszik. 263. §. örökös elválásra egyetlen ok jogosít: a másik félnek házasságtörése, ha az ártatlan fél arra okot nem adott, bele nem egyezett, meg sem bocsátotta és hasonló bűnben nem vétkes (1129. c.). 264. §. Ha a lelkipásztornak érvénytelen házasság jut tudomására, jól fontolja meg, hogy a körülmények szerint milyen megoldást szabad és kívánatos igénybe vennie. Nagy ritkán szabad a feleket jóhiszeműségükben meghagyni, vagy a testvérek módjára való együttélést megengedni. 265. §. Néha az érvénytelenség bírói megállapítása kívánatos. Ilyenkor köteléki válópert kell indítani a püspöki szentszéknél, mint elsőfokú házassági bíróságnál. Annak a püspöknek szentszéke illetékes, akinek területén a házasság köttetett, vagy ahol az alperes lakóhelye van. Ha csak az egyik fél katolikus, ennek lakóhelye dönt (1964. c.). A kérvényt a plébános szerkeszti meg, de maga a kérelmező írja alá. Elő kell adni benne a tényállást, az érvénytelenítés jogcímét, az okokat, be kell jelenteni a tanukat, csatolni a szükséges okmányokat és bizonyítékokat (keresztlevelek, házassági bizonyítvány, polgári bíróság ítélete). 266. §. Bizonyos nyilvánvaló bontó akadályok (pl. vérrokonság, formahiány) esetén a püspök bírói eljárás nélkül is kimondhatja a házasság érvénytelenségét (1990. c; 1920: V. köri. 3948. sz. 17.). 267. §. Keresztények közt érvényesen kötött és elhált házasság köteléke csak az egyik fél halálával szűnik meg (1118. c.). 268. §. Érvényes, de el nem hált házasságnak köteléke megszűnik, a) ha az egyik fél ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tesz; b) ha a pápa fontos okból felmentést ad (1119. c.). 269. §. Ha két kereszteletlen házastárs közül az egyik megkeresztelkedik, a másik pedig nem akar sem megkeresztelkedni, sem házastársával a Teremtő meggya-
