Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Meszelényi Antal: Szent Márton püspök életútja
kiadták a jelszót, hogy tévednek a szombathelyisták, mivel a születés jogán Pannonhalma mondhatja magáénak a neves püspököt. Egyelőre nem is történt más, minthogy mindkét fél leste, mi lesz a válasza a másik frontnak? A szerencse elpártolt Pannonhalmától és Szombathely mellé szegődött. 1907-ben ugyanis megjelent Regnier ismert életrajza, mely szerkezeti erejével s formai vonzásával egyik kiadását a másik után érte. Voltak neki mellékhajtásai, s ezek valamennyien Szombathelyre vitték vissza a születési helyet. Mint tudjuk, Rogács révén megszületett a magyar fordítás is, mely a pannoniai, még közelebbről a szombathelyi mozzanatokat még tetszetősebben fogta egybe.0 Az újabb kezdeményezés még jobban felerősítette az itteniek hangját s ezek egyike, a premontrei Horváth Tibor Antal vitte nyilvánosság elé a vitás kérdést. Komoly és mélyen járó érveit hat pontba szedve emelte ki azt a valóságot, hogy Szentünk csakis Szombathelyt, illetve ősét mondhatja szülővárosának.7 Egyik közírónk és érdemes régészünk, Tóth Endre a modern kutatási technika finom eszközeivel ásta ki adatait, pontos analízissel szabta meg értéküket, s ő is, mint annyi más arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a nevezett születeshely nem lehet más, mint Szombathely. Akarva, vagy nem akarva, el kell fogadni az első életíró: Sulpicius tételét, mely így hangzik: Martinus Sabaria, Romanorum oppido oriundus fuit.8 Másutt, tehát a többször idézett Sabaria Sicca ikertestvérség városkájában sem köthetett ki, mert annak feltételezett értékű helyét Pannónia régióiban hiába keresgéljük, mivel ami nincs, az fel sem lelhető. Róla még a későbbi dokumentumok sem tudnak, elsősorban a legfontosabbnak nevezhető 1001-es pannonhalmi alapítólevél s még kevésbé toldalékos másolatai. Nem szólnak erről a közeli bencés rokonalapitású iratok, pápai bullák és egyéb hivatalos okmányok sem. Sorra lehet venni az 1080—1240 közti magyar egyház- és állampolitikai iratokat, ezek mind cserbenhagyják a kutatást. Ugyanezt teszi az interpolált Nagyobb Hartwik Legenda is.y Az előadottak végleg ártól győznek meg bennünket, hogy a IV. sz.-ban kimondottan egyetlenegy Sabaria nevű város létezett, a Colonia Claudia Savaria, Pannónia egyik katonai és közigazgatási központja, a korabeli császárok szívesen keresett tartózkodási helye. Itt élt és katonáskodott az öregebb Márton feleségével, s ugyancsak ez lett születési helye hasonnevű fiúknak is. Ebből a szempontból minden egyéb szájhagyomány, írásos emlék csak vágyálom s ezért nem is használható. A pannonhalmi pártállásúak ezután sem vonták be vitorlájukat, mert sajnálták feladni, amit fel kellett volna adniok. Azt azonban készségesen el kell ismernünk, hogy a legújabbak, mint pl. Mihályi Ernő vagy Csóka Lajos már körültekintőbben védik saját igazukat. Az előbbi kissé „szkeptikusan” nyilatkozik Szentünk születési helyének bizonyosságáról.10 Csóka pedig ekként fogalmaz: Szent Márton, a mai Pannonhalma közelében: Sabaria városkájában született.11 Velük szemben jelen sorok írója is változatlanul vallja Szombathely egyeneságú elődjét, Sabariát Szentünk születéshelyének. 90
