Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
B. Thomas Edit: Savaria christiana
letört csap maradványa. Eredeti talpa elveszett, a jelnlegi másodlagos srófos applikálás. Ügyszintén másodlagos a besrófolt kereszt is. Ez utóbbi két taggal a sérült mécsest kiegészítették és ismét használhatóvá tették. Felületi megmunkálása durván reszelt, különösen a felső és alsó lap összeillesztése helyén, mely összeillesztés fehér fémmel készült. Patinája barnás-zöld, váltakozó. A mécses hossza 11,7 cm, discusának átmérője 5.8 cm, magasága a talp nélkül 4,8 cm, lelőhelye: Szombathely. A lelőhely beazonosítása egy egykori magángyűjtemény fényképes albumából sikerült, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. A Lázár György gyűjtemény albumában meglehetősen jó tárgyfényképen világosan olvasható a mécses orrára ragasztott cédula: „Szombathely” felírással, sajnos közelebbi lelőhely megjelölés nélkül. Őrzési helye- Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 61.13.43. kora: V. század. A szombathelyi lelőhelyű Agnus Dei-t, az Isten bárányát ábrázoló mécsest, a ma Zalaegerszeghez tartozó Kaszaházán lelt párdarabja (Zalaegerszeg, Múzeum) és a Zágrábban talált (Zagreb, Múzeum) hasonló példányok alapján sikerült meghatározni. Az utóbbi két mécses bárány fejét az XP betűkből képzett Krisztus-monogram díszíti, míg ez a savariai lelőhelyű példányon letörött, de hogy megvolt, azt nyoma bizonyítja. A szombathelyi mécses lángnyílását egy háromszögű csúcs, a Szentháromság szimbóluma díszíti. Mécsesünk szimbolikája a Róma városi ortodox keresztények szimbólumvilágát tükrözi. Ha összehasonlítjuk a Kaszaházán talált mécsessel, e tárgyról is teljesebb elképzelést nyerhetünk. Az ilyen mécsesek részletesebb tárgyalását is jelen munkánkban Kaszaháza lelőhely alatt adjuk. Itt még csak annyit jegyzünk meg, hogy Szombathelyen talált mécsesünk az Isten Bárányát, az V. században kialakuló ábrázolási móddal jeleníti meg, és ezért korakeresztény emlékeink között ritkaságánál fogva külön figyelmet érdemel. A másodlagos kereszt és a talp nem sokkal később, talán a VI. század folyamán került a megsérült, de még használható keresztény mécsesre. Szombathely városán belül lelőhelyhez köthető korakeresztény emlékek zömmel az egykori ferences templom és rendház Aréna utcai, az egykori domonkos templom és rendház és a mai temető Tolbuhin úti területein kerültek felszínre. A mai Aréna utcai volt ferences templom, rendház és kert a Savaria városától keletre fekvő késői, IV—V. századi temető szélén fekszik. LELETEK A FERENCESEK KÖRZETÉBEN KETTŐS OSZLOPFŐ. Aréna utca 1—3. sz. 1967 hrsz. volt ferences rendház, ma vakok intézete, telkén a múlt század második felében „kettős oszlopfejet” találtak. Az oszlopkapitel sajnos ma már nem azonosítható a múzeumban. Egy azonban nagyon valószínű, hogy az itt fekvő ókeresztény temető területén állott sacrális jellegű építményből származott. FEHÉR MÁRVÁNYFAL. Az előbbivel azonos helyrajzi számon a ferences templom oltára alatt, amint Buócz Terézia a plébánostól értesült, fehér márványfal húzódik. Ismerve Pannóniából számtalan helyről az ad martyres vagy ad sanctos temetkezési szokást és e helyek kontinuálását a mai templomokig, 55
