Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom (Történelem, ikonográfia, ikonológia)
I. Az igaz ember ikonja (A Szent Kristóf-kép értelmezése) ÖRÖKSÉG A középkorban a templomok csarnokában vagy külső falán — leginkább valahol a bejárat közelében — előszeretettel ábrázolták Szent Kristófot, karján vagy vállán — néhol mellén — a Gyermek Jézussal. A szombathelyi egyházmegye jelenlegi területén eddig három olyan templomról tudunk, amely középkori Szent Kristóf-emléket őriz. Időrendben a legrégibb a veleméri Szent Kristóf-freskó. Sajnos, ez a legsérültebb is; az utóbbi száz év alatt is sokat rongálódott: kifakult, megkopott, kitöredezett a felismerhetetlenségig. Szerencsére Römer Flóris a múlt században még valamiképpen leírhatta, hogy milyen is volt (Régi falképek Magyarországon, Bp. 1874., 21—22. old). — A XV. századból való már a kőszegi Szent Jakab templom Szent Kristófja. Csak 1932-ben került elő ez a vakolatréteg alól, a templom belső falán. — Ugyancsak a XV. században készülhetett a sorokpolányi templom Kristóffreskója is. Ezt sem régen tárták fel. A tomplomhajó külsején, a nyugati fal délnyugati részén látható, közvetlenül a torony mellett. E kép alapján, ha későbbi eredetű is, némileg fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy milyen is lehetett a veleméri templom Szent Kristófja. Sőt, az azonos elhelyezés alapján joggal feltételezhetjük, hogy mindkettőnél azonos a kép jelentéstani értelem is. A teljesség kedvéért említem meg, hogy a szombathelyi egyházmegye korábbi -—■ alapítás szerinti — nagyobb területén még két másik helység is dicsekedhet középkorból való Szent Kristóf-képpel. Az egyik helység Németújvár (Gűssing, Ausztria), itt a templom belső falán van a Szent Kristóf-freskó (Römer i. m., 106. oldal.); a másik helység pedig Mártonhely (Martjanci, Jugoszlávia), ahol a templomot ugyanaz az Aquila János építette és festette, aki korábban Veleméren is dolgozott; itt pedig a templom külsején, közvetlenül a déli kapu mellett látható a szent óriásnak a képe (M. Zadnikar: Martjanci. Murska Sobota 1968. 14.). A szombathelyi egyházmegyének a régiektől örökségbe kapott Szent Kristóf-emlékei késztettek arra, hogy a veleméri falképek funkcióelemzése során Szent Kristóf kép jelentéstani értelmezésével kissé bővebben is foglalkozzam. „EMLÉKE ÉLNI FOG . . Ki volt Szent Kristóf? Hiteles életrajzi adatai nem állnak rendelkezésünkre. Van ugyan néhány ősi eredetű szöveg, amely — néha újabb és újabb átfogalmazódásban is — Szent Kristóf életét és vértanúságát színesen elbeszéli, ám ezek a szövegek annyira a legendák világába tartoznak, hogy tartalmuk is csak a legendaértelmezés szabályai szerint ítélhetők meg; belőlük tehát aligha hámozható ki a történelmi valóság. E tényből viszont még nem következik az, hogy a Szent 519
