Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom (Történelem, ikonográfia, ikonológia)

1533-ban a „veleméri Szentháromság templomra” Bánffy Antal 10 forintot hagyományoz végrendeletileg.

A templomról újabb adatunk csak 1690-ből van: „Ecclesia S. Trinitatis cum turri et campana una”, azaz, „Szentháromság-templom toronnyal és haranggal”.

Az 1698. évi, Kazó István által felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy Velemérnek (— amely község 66 lakójával akkoriban a környéken már népes községnek számított —) valamint az egyházilag hozzátartozó Gödörháza, Szombatfalva és Szentlászló községeknek egyetlen temploma van, a veleméri Szentháromság-templom. (Feltűnő, hogy ebben a korban messze környéken belül itt van iskola, éspedig a templomtól nyugatra.)

A „hitújítás” vallási és politikai viszonyai a templom alakulására is kihatással voltak. Kazó megjegyzi, hogy a már 24 esztendeje itt tartózkodó „plébános” is református. Más forrásból tudjuk, hogy már majdnem a század elejétől van kálvinista lelkész Veleméren (1612-től Nikolaus Simon, 1618-tól Kanizsai Szabó Gábor, 1629-től Korczmaricz Mihály és 1674-től Óvári Péter, akivel Kazó találkozik). Ebben a korban semmisülhetett meg az eredeti oltár és rongálódhatott meg a pasztofórium is. A fából készült karzat beépítése néhol a freskókat megrongálta. A freskókat azonban itt sohasem meszelték le. Talán

A déli oldal.

511