Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom (Történelem, ikonográfia, ikonológia)
Kovács József A YELEMÉRI SZENTHÁROMSÁG-TEMPLOM (Történelem, ikonográfia, ikonológia) „Mi gazdagabb a mindeneket alkotó bölcsességnél? ... — Van-e létezők között nagyobb művész?” (Bölcsesség könyve, 8, 5.6) ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS Velemér község Vas megyében a körmendi járásban található, a megye és a járás legdélibb csücskén terül el, határos Zala megyével és Jugoszláviával. Megközelíthetjük Vas megyéből az Őriszentpéter, Bajánsenye, (Kercaszomor), Magyarszombatfa és Gödörháza községeken átvezető útvonalon, Zala megyéből pedig Csesztreg, Nemesnép, Márokföld és Szentgyörgyvölgy községeken át érkezhetünk oda. A község nevezetessége a középkori falfestményeiről híres temploma, ahol 217 méter a tengerszint feletti magasság. A községben ma sem állami, sem egyházi önálló közigazgatási szerv nincs. Az állami közigazgatásban több más községgel együtt Velemér is csak társközsége Bajánsenyenek, a Községi Közös Tanács székhelyközségének. A műemlék templom pedig a szombathelyi püspökség joghatósága alatt a kercaszomori római katolikus plébániához tartozik „filiális” templomként. A jelenlegi állami és egyházi közigazgatás területi beosztása alapján manapság Velemért is az Őrség területi egységébe sorolják, jóllehet régebben sohasem tartozott oda. Ezért nevét nem is olvashatjuk az őrségi falvak egyik légi felsorolásában sem. Az esetleges félreértések elkerülése végett a hivatalos egyházlátogató is már 1696-ban üdvösnek tartotta ismételten is megemlíteni a jegyzőkönyvben, hogy a veleméri egyház területe az Őrség-kerülettel csak határos, de már másik kerületbe, a Tótság-ba tartozik; az itt élő lakosság anyanyelve azonban már ekkor is magyar. A NÉV A Velemér névvel találkozunk helységnévként, előfordult Magyarországon a középkorban családnévként is, de — különösen régebben — e név többféle változatban Európa-szerte ismeretes volt utónévként is. A név jelentését illetőleg egyesek a germán nyelveknél találnak biztos alapot a szófejtéshez. Szerintük a név első tagja a walis (auserwählt, geliebt = 507
