Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása
a diadalív kváder festését plextollal kötött okker-pigmenttel eszközölte. A permetezéses fixáláshoz 5%-os paralloid-oldatot használtak. Az előkerült felirattöredékek dokumentálva vannak. A többi kiegészítés.83 4. A kőrestaurátori munkát az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte. A munkákat Fieszl Béla építésvezető irányította. A kapuzatot Szakái Ernő szobrászművész is megtekintette, hasznos szaktanácsokat adott, Kőfalvi Imre restaurátor pedig a helyreállítás technikai kivitelezésében nyújtott segítséget. A kapuzaton dolgozott Neiser István és Schütz Zoltán kőszobrász, Spanisberger Vendel és Szomolányi Péter kőfaragó, a karzat posztamensén Kiss Mihály és Kiss Mihályné kőszobrászok dolgoztak. A nyílászáró szerkezetek és a karzat tölgyfából készültek. A téglaoltár és a téglaambó menzája, valamint az ambó könyvállványa gőzölt bükkfából. 1972- ben új, modern vasvázas fehér-kőris fapadokat kapott a templom. Az asztalos munkát Szanyi Sándor, a vasmunkát Bedy János büki mesterek végezték. A 36 ezer forintos összköltséget a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság segélyezte. A sekrestye berendezését Szanyi Sándor készítette 1973-ban. A költségekre 15 ezer forintot az Egyházmegyei Hatóság adott. Dominek György iparművész alkotása a pasztofórium ajtaja, az öröklámpa, a két gyertyatartó és a hatalmas, oltár mellett földre állított, fém kereszt értékes régi fa korpusszal. „A magyar műemlékek — írja dr. Gerő László Ybl-díjas építész — a mi történelmünk tanúi.”84 Minthogy „a magyar műemléki emlékanyag jelentékeny százaléka egyházi eredetű”, az egyházi műemlékeknek nagy jelentőségük van mind nemzeti, mind egyháztörténeti vonatkozásban.85 Dr. Aradi Nóra művészet-pszichológiai vizsgálataiban megállapítja, hogy egy épület művészeti alkotássá válásához szükséges „az építészeti formák olyan alkalmazása, hogy azok a hasznossággal és célszerűséggel együtt díszítő igényt is kielégítsenek, esztétikai hatást keltsenek”.86 Keresztény vallásunk mindenkor kapcsolatban állt a művészetekkel. VI. Pál pápa az evangélizálás „páratlan hatékonyságú eszköz”-ének nevezte a művészetet. (Magyar Kurír. 1974. okt. 22.) Az egyház templomépítészetében mindig is érvényesültek a megjelenítési forma művészi szempontjai. A magyarszecsődi templomnál is. „Nemcsak a világhírű emlékek érdemesek a figyelemre” — vallja Gerő László.87 S öröm, hogy ezt vallja az a sok érdeklődő is, aki — a látogatási könyvek tanúsága szerint — megtekinti a templomot. „Az egyházi műemlékek nagy száma, magas művészeti kvalitása két irányban is kötelezettségeket ró korunkra. A tulajdonos kötelességét, hogy megőrizze, jó karban tartsa azokat ... az állami szervekre, elsősorban a magyar műemlékvédelemre, hogy irányítsa, ha kell segítse népünk művészi alkotókészségének, a magyar múlt történeti és esztétikai értékeinek megmentését, bemutatását és megőrzését az elkövetkezendő századokra.. J’88 Esetünkben mindkét fél teljesítette az elvárásokat. Az egyház kb. 200 ezer forint értékben járult hozzá (pénzben és társadalmi munkában) a műemlék-templom helyreállításához. Az Országos Műemléki Felügyelőség nagy szabású és igen költséges munkáját csak a legnagyobb köszönetnyilvánítás mellett vehettem át további gondoskodás és karbantartás kötelezettségével. Külön megköszöntem a tervezést végző építészmérnöknek a megbeszélés és megtárgyalás lehetőségét. „Bizonyság ez a restaurálás arra, hogy az egyházi és műemléki szempontok nem kell, hogy 502
