Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

a diadalív kváder festését plextollal kötött okker-pigmenttel eszközölte. A per­­metezéses fixáláshoz 5%-os paralloid-oldatot használtak. Az előkerült felirat­töredékek dokumentálva vannak. A többi kiegészítés.83 4. A kőrestaurátori munkát az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte. A munkákat Fieszl Béla építésvezető irányította. A kapuzatot Szakái Ernő szobrászművész is megtekintette, hasznos szaktanácsokat adott, Kőfalvi Imre restaurátor pedig a helyreállítás technikai kivitelezésében nyújtott segítséget. A kapuzaton dolgozott Neiser István és Schütz Zoltán kőszobrász, Spanisberger Vendel és Szomolányi Péter kőfaragó, a karzat posztamensén Kiss Mihály és Kiss Mihályné kőszobrászok dolgoztak. A nyílászáró szerkezetek és a karzat tölgyfából készültek. A téglaoltár és a téglaambó menzája, valamint az ambó könyvállványa gőzölt bükkfából. 1972- ben új, modern vasvázas fehér-kőris fapadokat kapott a templom. Az asztalos munkát Szanyi Sándor, a vasmunkát Bedy János büki mesterek végezték. A 36 ezer forintos összköltséget a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság segé­lyezte. A sekrestye berendezését Szanyi Sándor készítette 1973-ban. A költsé­gekre 15 ezer forintot az Egyházmegyei Hatóság adott. Dominek György iparművész alkotása a pasztofórium ajtaja, az öröklámpa, a két gyertyatartó és a hatalmas, oltár mellett földre állított, fém kereszt érté­kes régi fa korpusszal. „A magyar műemlékek — írja dr. Gerő László Ybl-díjas építész — a mi történelmünk tanúi.”84 Minthogy „a magyar műemléki emlékanyag jelentékeny százaléka egyházi eredetű”, az egyházi műemlékeknek nagy jelentőségük van mind nemzeti, mind egyháztörténeti vonatkozásban.85 Dr. Aradi Nóra művé­szet-pszichológiai vizsgálataiban megállapítja, hogy egy épület művészeti alko­tássá válásához szükséges „az építészeti formák olyan alkalmazása, hogy azok a hasznossággal és célszerűséggel együtt díszítő igényt is kielégítsenek, esztétikai hatást keltsenek”.86 Keresztény vallásunk mindenkor kapcsolatban állt a mű­vészetekkel. VI. Pál pápa az evangélizálás „páratlan hatékonyságú eszköz”-ének nevezte a művészetet. (Magyar Kurír. 1974. okt. 22.) Az egyház templomépíté­szetében mindig is érvényesültek a megjelenítési forma művészi szempontjai. A magyarszecsődi templomnál is. „Nemcsak a világhírű emlékek érdemesek a figyelemre” — vallja Gerő László.87 S öröm, hogy ezt vallja az a sok érdeklődő is, aki — a látogatási köny­vek tanúsága szerint — megtekinti a templomot. „Az egyházi műemlékek nagy száma, magas művészeti kvalitása két irány­ban is kötelezettségeket ró korunkra. A tulajdonos kötelességét, hogy megőrizze, jó karban tartsa azokat ... az állami szervekre, elsősorban a magyar műemlék­­védelemre, hogy irányítsa, ha kell segítse népünk művészi alkotókészségének, a magyar múlt történeti és esztétikai értékeinek megmentését, bemutatását és megőrzését az elkövetkezendő századokra.. J’88 Esetünkben mindkét fél teljesí­tette az elvárásokat. Az egyház kb. 200 ezer forint értékben járult hozzá (pénz­ben és társadalmi munkában) a műemlék-templom helyreállításához. Az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség nagy szabású és igen költséges munkáját csak a legnagyobb köszönetnyilvánítás mellett vehettem át további gondoskodás és karbantartás kötelezettségével. Külön megköszöntem a tervezést végző épí­tészmérnöknek a megbeszélés és megtárgyalás lehetőségét. „Bizonyság ez a restaurálás arra, hogy az egyházi és műemléki szempontok nem kell, hogy 502

Next

/
Thumbnails
Contents