Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

lábazat hiányzott) a belső „törmelékek”-en (a jól visszaemlékező Mikovics Ferenc kőműves mai szóhasználata) agyagot észleltünk. A sekrestye íves alapozással rendelkezett, csehsüveg boltozattal. Belső falán Korona Gyula és Ludwig Schmidbauer szombathelyi festők neve volt és dátum: 1899. augusztus 22. A feliratról nem tudtunk, mert szekrény takarta el. A Ny-i homlokzat fundamentumában a toronnyal való találkozásnál gyepvasérc látszott. Kiálló részét lefaragva felszínre hozták.

Régészeti ásatáskor hegyesszögű és ívelt idomtéglák kerültek elő a földből. Bizonyára az eredeti párkányzat díszítésére szolgáltak. A hajó mostani párkányzata lejjebb esik. Csaknem eléri a lizénák alkotta íveket. Ugyancsak az ásatás alkalmával több különböző mintázatú peremes cserép került elő. Gyanú merülhet fel, hogy a templom közvetlen környéke esetleg római előzményhez kötődik.

Az ásatás eldöntötte: a templom nem volt három hajós. Centrális volna? Nem. Alaprajza hossztengelyre fűzött sajátos centrális szerkesztéssel kapható meg. Két központból rajzolt egymást érintő körrel történhet. Miután a püspök, ill. megbízottja kijelölte a templom helyét, és megtörtént egy felállított rúd segítségével az iránymeghatározás, kötél igénybevételével, melynek egyik végét a rúdhoz erősítik, kört rajzolnak. Ez lesz a szentély külső köre. Tőle nyugatra ezt érintő másik kört. Ez adja meg a hajó belső szélességét, a kettő együtt a templom hosszát. Rövidebb kötéllel az első középpontból megrajzolják a szentély belső körét, melynek átmérője azonos a diadalív szélességével. (A szentély belső lábazata ma nem látható.) Ugyanazon kötelet használva a kívánt hosszúságokat csomózással jelzik. A diadalívnek a Ny-i fal külső lábazatától való távolságát megadja a kétszeres szentély (diadalív) átmérő. Elméleti alaprajzom szerint a templom hossza: 15.40 m. A szentély (diadalív) szélessége: 5.00 m. A hajó belső szélessége 8.00 m. Külső szélessége: 10.40 m. Régész adatai a felmérés alapján: Templom hossza: 15.45 m. A diadalív szélessége: 4.98 m. A hajó belső szélessége: 8.05—8.18 m. Külső szélessége: 10.30—10.45 m. A magyarszecsődi templom alaprajzában a centrális és a hossztengelyi szerkesztés egy fajta szintézisét látom. A nehézkes derékszögelést kikerülhették. Egyenest és kört kellett rajzolni, érintőt húzni és hosszúságot mérni.

A történeti kutatás, ásatás, falszövetvizsgálat és falkutatás alapján a következő építési periódusokat lehet megállapítani.

1. periódus (XIII. sz.). A templom, a torony nélkül, mai megjelenési formájában az építés idejéből eredetben megvan. Eredeti a kissé nyújtott félkörös szentély és a csaknem négyzetes hajó alapjaiban és felépítményében. Eredeti a hajóban, a Ny-i fal közelében in situ megtalált két posztameskő. A kibontott déli bélletes kapu. A hajóban feltárt két fülke, a körablak, mely a D-i fülkébe nyílik. A körablak külső kőkerete meg lett hagyva a feltáráskori rongált állapotában. Eredeti a szentély kibontott két rézsűs ablaka is, de a hajó ablakai már nagyobbítottak. A szentély eredeti magasságig történt visszabontása után az eredeti magasságban készített párkány természetszerűleg új, úgyszintén az eredetileg talán magasabbra eső hajó-párkányzat is, mely idők folyamán egyszerűsödött. A talált idomtéglák némi támpontot nyújthatnak az egykori kiképzésre. A körablak alatt eredetiben megtalált külső lábazat alapján helyreállítás történt a hajó körül. A hajó tetősíkjai, melyek a szentélytetőt párhuzamosan követhették, a homlokzatok lefaragása révén veszítettek meredekségükből. A felső keresztet csaknem megcsonkították.

492