Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása

Sárkányos fejezet közelről

kálatok szünetelése idején a Gyulafehérvárra el nem távozottak az 1240-es években építették. „A falusi faragványok a jáki körtemplom felépülésével egyidőben vagy közvetlen utána készültek, 1250—1260 táján.” A kapu elkészülését 1242—1260 közé teszi. Az 1234-es dátumot legfeljebb az alapítás idejéül fogadja el.

Ezen idők folyamán befalazott kapu megtalálása C. Harrach Erzsébet első és legjelentősebb kutatási eredménye. A faragott bélletes kapu Szakái Ernő szobrászművész észrevételezése szerint nem helyben készülhetett. Kőfalvi Imre kőszobrász fölvetette esetleges díszesebb Ny-i kapuzat egykori meglétét, melynek elbontása után egyes köveit a D-i kapu hiányosságainak pótlására használtak volna fel. Tüzetesebb vizsgálat és a régészeti ásatás megfigyelése után elállt feltételezésétől. Sedlmayr János tervező építészmérnök össze nem illőséget lát a kapu felső és alsó része között.

Szokásos a román ornamentikáról, az oszlopfők fantasztikus állatalakos díszítéséről beszélni. Egyre inkább sikerül ezen díszítések eredőit, összetevőit, tanítást célzó, értelmes voltát kibogozni. Nagyon sok esetben a megoldást a Szentírás adja. Az addigi érthetetlen érthetővé válik. Keresni kell nemcsak a nyugati, hanem a déli és keleti kapcsolatokat, hatásokat is. Sőt vissza kellene nyúlnunk a régi korok világába egészen a neolitikumig. Dr. Rados Jenő építészettörténész hívja fel a figyelmünket arra. hogy törekedjünk az összefüggések megvilágítására. Még ha az elképzelések hibásak is, és helyreigazításra szorulnak, ha bírálatot, termékeny vitát váltanak is ki. A hiányok, pontatlanságok és tévedések ódiumának a vállalásával. Az előzményeket is fel kell kutatni. Előz-433