Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása
fontos út említése törénik. Délen áthaladnak egy „nagy út”-on, mely Vasvárról „Teothonia” felé halad, északon egy másik „nagy út” van, mely István és „Gelca” birtokán („villa”) át vezet Üjvárra („ad Nouum Castrum”). Nevezettek a Szecsődöt 1205-ben elnyert István gyermekei. Utóbbi út „Hurozt” (mai Harasztifalu) felett haladt el. Már a római korban élénk kereskedelem folyt itt az ősi Borostyánkő-úton. Aquilea — Emona — Poetovio — Sállá (mai Zalalövő) — a körmendi Rába-átkelő — Savaria — Scarabantia — Carnuntum irányában.25 A ,,római-út”-nak Szecsődökön, Hollósokon át való vezetése — Körmendtől Savariáig — Römer Flóris feljegyzésein, az élő hagyományon és a légifelvétel (körmendi átkelőre vonatkozó) bizonyságán túl azért is indokolt, mert így a rómaiak egy szinten haladhattak, amire természetes okok miatt nagyon is ügyeltek, ha tehették. A Rábamellék 185-ös tengerszinti magasságától egyenletesen haladhattak Savaria küszöbéig a 208—209-es szintmagasságig. Magyarszecsőd 187 m.-re van a tengerszint felett. A templomon levő szintezett csap felső széle és a toronygomb geometriai közepe között a különbség 21, 99 rn volt a restaurálás előtt. A szükségszerűen elmozdított csap pontos viszszahelyezése ez alapon ellenőrizhető. Magyarszecsőd Greenwich-től keletre van 16° 39’-re. Az egyenlítőtől északra 47° 2’ 20”-re. A templom keletelt. Levárdy Ferenc művészettörténész írja a „Pannonhalma építéstörténete. II.” című tanulmányában: „A középkor folyamán a templomok tengelyét kelet felé irányították, a keleti irány kitűzését nem csak általánosságban, hanem ... a védőszent napján végezték”.2*5 Magyarszecsődön a templom tengelyének a csillagászati kelet-nyugati iránytól való eltérése megfelel a Mindenszentek-i ,,napjárás”-nak. Halaváts Gyula szerint „azoknak a templomoknak hossztengelye... amelyeknek névnapja a téli félévre esik, délre tél el”.27 Magyarszecsődön, akárcsak Pannonhalmán azonban észak felé. Minthogy IV. Gergely (827—844) óta november 1-én van Mindenszentek ünnepe, titulus változással nem. lehet megmagyarázni.28 Talán a késői ritulusú templomoknál az iránykitüzés egyes esetekben napnyugtakor volt. Ez az eljárás a templom megvilágításával állhat kapcsolatban. A templom eredeti Mindenszentek titulusát biztosan ismerjük 1312-ből. Kálmán győri püspök felsorolja azokat a plébániákat, amelyeknek a dázsrnanegyede a vasvári káptalant illeti. Ezek között van: „Omnium sanctorum de Zecheud”.29 Magáról a templomról történik említés 1356-ban. Az oklevelet közli Fejér György. Hivatkozik rá Dercsényi Dezső.30 Az András napján kelt oklevéllel igazolja a Vasvári Káptalan a Szecsődy-ek új megosztását. Arról a Szecsődről van szó az oklevélben, amely Szecsődön templomot építettek Mindenszentek tiszteletére („Zecheud, in qua Ecclesia in honorem Omnium Sanctorum eat constructa”). Az említett Mindenszentek templomának kegyúri jogát („patronatus autem dicte ecclesie Omnium Sanctorum”), az utakat, mezőket és bármilyen hasznot közösen birtokolnak.3-1 A községet ekkor már a templomról Egyházasszecsődnek („Eghazaszecheud”) nevezik. Egy korábbi, 1339-es oklevélben Igyházasszecsőd („Ighazazzechewd”).32 Nyelvfejlődési dokumentum. Nagy Imre, aki 1861 őszén betekinthetett a család bizonyára féltve őrzött irataiba, megállapítja, hogy az 1356-os oklevél az „1238-ban élt Szecsődy László fiai”-nak osztozását tartalmazza, és arról szól, hogy a kegyuraságot közösben 478
