Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Hencz József: A csempeszkovácsi román kori r. k. templom

bölyítettek. Az északi oldalon levő párkányt viszont derékszögben megtört vonalú fogrovattal képezték ki, és szögletes fogazattal. A félköríves szentélyen pedig a fogrovat fogazatát legömbölyítették.

További kutatás tárgyát képezi ez a megoldás, hogy van-e ennek szimbolikus magyarázata, mint ezt Fettich Nándor elméletben felállította, vagy csupán a román kor díszítő kedve nyilvánult- e meg benne.

Fettich Nándor véleménye szerint a kör a tökéletesség jelképe volt ősidőktől kezdve, és ami a körívet megtöri, az a tökéletlenséget jelképezi. A keletelt templomnak szükségszerűen van északi és déli oldala. Észak a hideg, a sötétség, az ellenséges hatalmak, a bűn, a tökéletlenség oldala. Ezért alkalmaztak az északi oldalon olyan idomokat, amelyek a körívet megtörik, csupa szögletet. A déli oldalon viszont köríveket alkalmaztak. A hajó déli oldalán két kisméretű román ablak van. A szentély keleti falán egy ablak található. A temlom fő érdekessége a timpanonos déli kapu. Két saját farkába visszaharapó sárkány között van a kelet felé forduló Agnus Dei. Az Isten Bárányát 12 dupla-fogazat övezi körül, amely értelmezhető úgy is, mint a 12 apostol jelképe. A nagyméretű románkori templomok portáléján gyakran ábrázolták Krisztust az apostolokkal (pl. Ják). A kapunak két oszlopa van. A nyugati oszlopfő bimbófejes, a keletin pedig a saját farkába visszaharapó sárkány látható. E két oszlopfő megegyezik az 1970-ben Magyarszecsődön előkerült két oszlopfejjel, csak azok felcserélt elhelyezésben voltak. A kapuzat külső keretezése kétszeresen hetes fogazatú, melyek levéldíszben végződnek. Az egész kapuzat épen maradt fenn, csupán az egyik oszlop hiányzott évszázadokon át, de ennek is egy nagyobb része a kutatás folyamán előkerült.

Belülről sem vakolták be a templomot. Csupán a téglák közül kicsorduló habarcsot simították el. A szentély falára egészen vékony meszelt rétegre a 12 apostol képét festették fel szürkés, fekete színekkel. Vízszintes irányban 150 cm magasságban geometrikus övszegélyt alkalmaztak. A képeken áttetszik a fugák körvonala.

II. A második építési fázisban épült a torony. A XIII. sz. végén IV. Lászlótól kaptak birtokot a Kopácsi Pousa és rokonsága. Feltehető, hogy ekkor készült a torony, amelyet már építésekor bevakoltak. A templom belsejét is bevakolták. A szentély falára, most már a vakolt rétegre, a XIII. sz.-ra még jellemző apostol-sorozatot újból megfestik, de már világosabb színekkel, (sárgás, pirosas, rózsaszín). A hajó északi falán látható egy képtöredék, amelynek ugyanaz a színharmóniája, mint az apostol-sorozat gloriola indításának. Egy álló alak ruhaszegélye, egy előtte térdelő megkötözött kezű ifjú és egy távolban halványan látszó áldozati állat. Véleményem szerint Ábrahám áldozatát ábrázolták itt. Ebben az időben még nem épülhetett meg a karzat, mert ez a festett réteg a karzat mellvértjére nem hajlik át, hanem alatta folytatódik.

A torony nyugati homlokzatán négy sor ablak látható. Ezek közül a felülről számított második ikerablak. Ennek oszlopát négy áttört levél tartja, amely sztatikailag teljesen indokolatlan. Ez a megoldás a torony északi oldalának legfelső ikerablakán megismétlődik. Ilyen fajta oszlop-lábazat az emlékanyagban tudomásom szerint unicum jellegű ... Már a gótikának jelentkezése lehet, amikor úgy kezdik faragni a köveket, mint a „csipkét”. Eredetileg a toronynak a templomtól független külön bejárata volt.

III. A következő építési fázisban készült el a karzat. Egybenyitották a templommal és ekkor nyomorították el a hajó nyugati falának két ívét. A tö-466