Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

401. A helyszínen szerzett ismeretek alapján. — Megemlékezünk itt Kőszeg nagymultú énekkaráról, a ConcordiáTÓl. Evangélikus dalárdának indult 1855-ben Mösl Lajos vezetésével, kifejezetten világi célra. Ennek ellenére már 1865-ben kérte a város, hogy „a jövőben az Egylet a templomi szerepléskor működjék együtt.” Mindazonáltal a karnagy belátásától tették függővé a döntést. — Ténylegesen csak egyes ünnepi alkalmakkor (pl. esküvő) szerepelt a templomban. — L. Békefi A.: Vas megye zenetört. i. m. 123. 1. — Evangélikus jellegére 1. Protoc. Dornest. Residentiae Gins. i. m. 239. 1. — A város kérésére lásd: Protocoll des Günser Männergesang-Vereins Concordia 1862—1868. — A Concordia ma világi vegyeskarként működik.

402. Győri János i. m. 74. 1.

403. Vidos G.: Kőszeg városának lovas helyőrségei 1681-től 1912-ig (Dunántúli Szemle) 1942. 262—263. 1. — Protcc. Dem. Residenstiae Gins. i. m. 239. 1.

404. Prot. Dom. Res. Gins. i. m. 1886-nál.

405. Kováts F.: A városi zenekar történetéből (Kőszeg és vidéke) 1936. augusztus 30. szám. —

406. A helyszínen szerzett értesülések alapján.

407. A kőszegi plébánia Hivataltól és Borbás Imrétől szerzett értesülések alapján.

408. Szigeti: Régi m. org. Kőszeg i. m. 81—82. 1.

409. U. o. 24—25. 1.

410. Pacher D.: A dömölki apátság története, Bp. 1912. 6. 1. 3. jegyzet.

411. Ezt valószínűvé teszi az a tény, hogy a Ság-hegy vidéke ekkor még királyi föld volt és királyi udvarnokok lakták. — L. Porkoláb X.: Celldömölk — Kismáriacell — szabadalmas mezőváros története, Celldömölk 1927. 26. 1. — Másrészt az apátság mint hiteleshely, eljárt királyi megbízatásokban. (Pacher i. m. 28—30.1.)

412. ,,A dömölki apátság múltja” — Név nélkül megjelent cikk a „Kemenesaljái Lapok” 1897. október 17-i számában. Valószínűleg Pacher írása. — L. még Dercsényi D.: Árpádkori műemlékeink Vas megyében (Vasi Szemle) 1959. II. 58. 1.

413. Pacher i. m. 28—30. 1.

414. A királyi várjobbágyoknak a nemesi sorba való felvételére 1. Elekes L.: A középkori Magyar Állam története megalapításától mohácsi bukásáig, Bp. 1964. 49. és 60. 1. — A dömölki nemesekre Porkoláb i. m. 44—54. 1.

415. Csóka L.: Szent Benedek fiainak világtörténete, Bp. 1969. II. k. 682. 1.

416. Pacher i. m. 64., 72. és 76. 1.

417. Pacher i. m. 71. 1. — Porkoláb i. m. 35. 1. Továbbá Sólyom J.: Az evang. templom tört. i. m. 18—24. 1.

418. Sólyom i. m. 21—22. 1.

419. A templomok visszavételével kapcsolatos élet-halál harcot részletesen elbeszéli Pacher i. m. 91—99. 1.

420. Szigeti K.: A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete történelmünk folyamán (Vigilia) 1973. aug. 557—559. 1. —

421. Gacs B. E.: Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve, Pannonhalma 1938. 69—75. 1.

422. Meghívólevelét idézi Pacher i. m. 89. 1. — Eredetije a Pannonhalmi Főapátsági Lvt. fasc. 83. a celldömölki anyagban.

423. Koptik Odó életét és működését részletesen feldolgozta Pacher id. művében. Mi itt a továbbiakban csak akkor idézzük Pacher művét, ha tárgyunk szempontjából fontos részletadatról van szó.

424. Pacher i. m. 281. 1.

425. János testvér 1744-ben remetéskedett Kiss-Cellben. 1744. november 4-én Bakonybélbe helyezték. Ott is halt meg 1750. július 20-án. Pacher i. m. 211. és 427. 1.

426. Pacher i. m. 226. és 226. 1. — Megjegyzendő, hogy Cell ekkor még a győri egyházmegyéhez tartozott, azért fordult Koptik mindig a győri püspökhöz.

427. Pacher i. m. 228—230. 1.

428. Pacher i. m. 230. 1. — Pacher itt félreértette vagy nem jól értelmezte a sajátmaga közölte dokumentációs adatokat. Koptiknak Sajghó Benedekhez intézett meghívójában (amit Pacher a 74. sz. oklevélben közöl műve 533. lapján,) kifejezetten a szobor átviteléről van szó. Pacher a 230. lapon mégis azt mondja, hogy a körmenet a régi kápolnából ugyanabba tért vissza és csak az oltár volt új. Pacher valószínűleg nem ismerte azt a kronosztichonos verset, amely a ká421