Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

277. Gerő L.: Magyar várak, Bp. 1968. 103. és 200. 1. — Zsigmond a veszprémi káptalant bízta meg, hogy a Garaiakat a „két Kőszeg vár és bástyával erősített város” birtokába bevezesse. — Chernél i. m. II. k. 17. 1.

278. Ifj. Garai Miklós Zsigmond király feleségének, Ciliéi Borbálának nénjét, Ciliéi Annát vette feleségül, s így rokonságba került a királlyal.

279. Verbőczi a Hármaskönyvben a város lényegéhez tartozónak mondja a falakat és bástyákat: „A város házaknak és utcáknak a szükséges falakkal és bástyákkal körülvett sokasága, amely a jó és tisztességes megélésre kiváltságolva van.” — Idézi Bácskai i. m. 19. 1.

280. A pellengért 1739-ben a mai Rákóczi úton álló egykori honvédlaktanya déli sarkához vitték át, mígnem 1841-ben végleg lebontották. Tudunk arról, hogy 1827-ben még Mayer Teréziát egy órára pellengérre állították, mivel gúnyiratot ragasztott ki a „Begoni” ház kapujára. — Chernél i. m. II. k. 247., 253. és 256. 1.

281. Gerő L.: Történelmi városrészek, Bp. 1971. 26. 1. — Szövényi I.: Topográfiai kérdések Kőszeg város történetében (Vasi Szemle) 1963. III. 92—96. 1.

282. Gerő: Magyar várak i. m. 76—82., 103. és 200. 1. — Gergelyffy A.: A kőszegi Jurisics-vár, Bp. 1964. 12—13. 1.

283. Lelkes i. m. 40., 46. és 50. lap és a 72. kép.

284. Chernél i. m. II. 21. 1. — Horváth—Kiss i. m. 70. 1. 37—38. sz.

285. Chernél i. m. II. k. 23—24. 1. — Vasvármegye i. m. 190. 1. — Egy kódexe ma a

budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban található „Nyelvemlékek 17.” jelzettel.

286. A kőszegi várat a hozzá tartozó uradalmakkal együtt a király Jurisichnak és

rokonságának adta, kivéve a város és templom fölötti jogot. A Jurisich család kihaltával a Nádasdy-család, majd 1616-ban Széchy Tamás kapta. A Széchyektől 1695-ben csere útján hg. Esterházy család tulajdonába ment át. Ök 1932-ben eladták a honvédségnek. 1950 körül terményraktár lett, mígnem 1955-től az Országos Műemléki Felügyelőség megkezdte helyreállítását. Ma kulturális célokat szolgál. — Chernél i. m. II. 88. 1. — Vasvármegye i. m. 145. 1. — Horváth—Kiss i. m. 77—78. továbbá 80. 1. — 94., 104., 106., 108., 109., 125. számú

oklevél. — Gergelyffy: A kőszegi Jurisics-vár i. m. 20., 23. és 27. 1.

287. Chernél i. m. II. k. 25. és 77—79. 1. — Vasvármegye i. m. 141. 1. Szövényi i. m,

12. 1. Lelkes i. m. 21. 1. — Horváth—Kiss i. m. 77. 1. 97. sz.

288. Lelkes i. m. 9. 1.

289. L. a 275. jegyzetben.

290. Barcza L.: A kőszegi Szt. Jakab-templom legrégibb papjairól és a hitújítás kérdéséről 1571 után (Vasi Szemle) 1936. 375—378. 1.

291. Neve 1535-ben szerepel. Ekkori ui. Kőszeg ostroma után végigjárta Dél-németországot Strassburgig, hogy Kőszeg további védelmére pénzt és fegyvert szerezzen. — Chernél i. m. II. k. 50. 1.

292. Barcza i. m. 377—378. 1.

293. U. o. 376. 1.

294. A Chernél család irataiból közölte Kőszeghy Sándor a Magy. Könyvszemle 1894. évf. 302. lapján. Hivatkozik rá Békefi R.: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp. 1910. 317. 1.

295. Az eredeti leltárok megtalálhatók Vas megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárában, Acta Miscellanea, 21. sz. 1560—1569.

296. Barcza i. m. 376—377. 1.

297. Ismertettük a Vasi Szemle 1963. III. sz. 86—89. 1. „A kőszegi titkos levéltár középkori kódextöredéke” címmel.

298. A szombathelyi múzeumban található. Még nem ismertette senki.

299. Mindhármat ismertettük a Vasi Szemle 1962. II. sz. 68. lapján „A magyar középkor zenei emlékei Szombathelyen” címmel.

300. Ismertette Radó P.: Batthyány Boldizsár misekönyvének hitelessége (Magyar Könyvszemle) 1941. 132—149. 1. — Továbbá Radó P.: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungáriáé et limitropharum regionum, Bp. 1973. 220—225. 1. — L. még Szigeti K.: A gótikus kor liturgikus lelkisége Batthyány Boldizsár misekönyve alapján (Vigilia) 1977. (Megjelenés előtt!)

301. V. ö. Köck, J.: Handschriftliche Missalien in Steiermark, Graz u. Wien 1916. Passim.

302. Pázmány Péter említi az 1630-i nagyszombati zsinaton, hogy Pozsonyban majdnem minden cerimónia a passaui ritus szerint megy („pleraque ritu Passaviensi

416