Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
plébániai misét a kápolna védőszentjének, Nepomuki Szt. Jánosnak ünnepén (május 16.) és annak egész nyolcadában. Ilyenkor szentbeszéd is volt, és elmondták a Nepomuki Szt. Jánosról szóló litániát kitett Oltáriszentség előtt.541 A bajor királyi birtoklás ideje alatt kétszer alakították a templomot. 1830-ban meghosszabbították, míg 1926-Joan teljesen átépítették. A középkor óta keletelő templomot ekkor megfordították, és főoltárát a templom nyugati végébe helyezték, míg a keleti falon új főbejáratot alakítottak ki. A munkálatok kapcsán a templom terét alaposan kibővítették. Ez Sárvár mai temploma.542 Ünnepi alkalmaktól eltekintve a templom zenei életét a középkortól kezdve, sőt valószínűleg a protestáns időkben is, az iskolamester ill. orgonista-kántor irányította. A Kazó-féle vizitáció idején, 1697-ben az erdélyi származású 38 éves Ivankovics János iskolamester orgonáit. A 18. század közepétől egymásután jó magyar nevű iskolamesterek következtek. Az 1754-es vizitáció idején Sütő Ferenc, a század végén Simon József, majd a rumi születésű Hegedűs Flórián. A 19. század elején a bődi származású Árvay János, és utána hasonló nevű fia, ifj. Árvay János volt az orgonista-kántor. Az 1871 előtti években Heffermann József főtanító működött Sárváron, mígnem 1871-ben Szombathelyre költözött és a székesegyháznak lett orgonista-kántora.543 Kiváló kántor-tanítót találunk Sárváron a századforduló táján Barabás György személyében. A család más tagjairól Celldömölkkel és Vasvárral kapcsolatban már szóltunk. György Fertőszéplakon született 1848. augusztus 30-án. Tanítói képesítését 1866-ban a soproni királyi katolikus tanítóképzőben szerezte meg, ahol tanára Kurzweil Ferenc karnagy volt. Tanítói működését Sopron- Ivánkán kezdte, ahol egyidejűleg a jegyzői munkát is végezte. Majd gr. Széchényi Bélához került nevelőnek, onnan pedig a soproni tanfelügyelőséghez „tollnok”-nak. 1869-ben hívták meg Sárvárra főtanítónak és kántornak. Sitkén kötött 1875-ben házasságot Bécsi Terézzel. 44 évig működött Sárváron (1869— 1913). Játszott hegedűn és zongorán. A népéneket annyira kedvelte és értékelte, hogy bár a sárvári Dalegyesületnek karmestere volt, templomban nem szerepelt kórusával, hanem hagyta énekelni a népet. Több tanügyi testületnek volt tagja, ill. elnöke. Sokat küzdött a tanítók jogaiért és megbecsüléséért. Napilapokban, folyóiratokban cikkeket írt. „Tanügyi Értesítő” címmel maga is lapot indított, amely négy évig működött. Szerkesztette a „Sárvári Hírlap”-ot. Megírta „Vasvármegye földrajzá”-t. 1885-ben jelent meg „Földrajz a didaktika elvei szerint” c. műve. Közreműködött Vas vármegye többször idézett milleneumi monográfiájának megírásában. Több más írása mellett ő vezette Sárvár Historia Domusát. Komponált egyházi népéneket, a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű én éket átírta, összeállított magyar vesperást is. 1907-ben X. Szt. Pius pápától „Pro Ecclesia et Pontifice” kitüntetést kapott. 1913-ban nyugalomba vonult, s így halt meg 1924-ben.544 Fiai közül IV. György Sárváron lett polgári iskolai tanár, — Ernő Celldömölk kiváló igazgató-tanítója és kántora, — László Sitkén lett gazdatiszt. — János Iglón működött polgári iskolai tanárként.545 Utóda Sárváron 1913- (vagy 1915)—tői kezdve Entzbruder-Erős János, aki 1943-ig működött. Őt Kozák Ferenc követte (1943—50). Amíg a második világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, Darics György helyettesítette. 1950—69-ig Garger Mária domonkos nővér kánitorkodott. 1969 óta Horváth Antal a templom orgonista-kánitona. 387
