Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Horváth Gotthárd távozásával nem szűnt meg a vasvári zenekar. Még a 19. század második felében, 1865-ben is szerepelnek kiadások a számadáskönyvekben dobokra, cintányérra és más zenei célokra, ami mutatja, hogy mindezekre szükség volt, használták azokat a zenekarban.492 A középeurópai Ceiciliás mozgalom a 19. század vége felé Vasváron is éreztette hatását. Ennek kiváló élharcosa volt Barabás István (1856—1936) Barabás családfáját és őseit Celldömölk zenéjével kapcsolatban ismertettük. (371. lap. ill. 460. jegyzet.) Barabás István maga Fertőszéplakon született 1856H>an. Mint kántorcsalád tagja, hamar felismerte a Cecília-Egyesületek működésének fontosságát, és 1891-ben már ő képviselte a magyar kántorokat a Cecília-Egyesületek Grazban tartott nemzetközi gyűlésén.493 A Grazban szerzett tapasztalatok alapján Vasváron széleskörű munkásságot fejtett ki, mint a domonkos templom orgonista-kántora. Ugyanakkor haladó szellemű népnevelőként tanított a helybeli iskolában. Kórusművéket komponált, a templom számára vegyeskart szervezett, amely utódai alatt is tovább működött. Nagyjelentőségű a „Szent Koszorú” cím alatt megjelent „katholikus ima- és énökkönyv”-e, amely több kiadást ért meg. 1909-tben már a hetedik ezer példány hagyta el a sajtót, Barabás mesternek saját kiadásában. Sajnálatos módon a mű első kiadását nem sikerült sehol megtalálnunk. A kis alakú, 408 oldalas könyvecske kiemelkedik a századeleji magyar énekeskönyvek közül. A szokásos imádságokon és énekeken kívül megtaláljuk benne az egyházi év szertartásait, a bérmálás rendjét, a 84—86. lapon a Vasváron nagyobb ünnepeken a legújabb időkig énekelt magyar vesperást. — A karácsonyi éjféli misére sajátos vasvári éneket közöl. Ez a betlehemi pásztorok párbeszédével kezdődik, és mindvégig pásztor-jellegű. Az ének eredetét nem ismerjük ugyan, de stílusa alapján ítélve a Rend valamelyik tagja hozhatta a múlt század végén Ausztriából és fordíthatta magyarra szövegét. Vasváron 1971-ig énekelték. Barabás énekeskönyvének magyar liturgiatörténeti értéke az a részletes leírás, amelyet az „őrangyalok vasárnapján” Kis-Cellbe vezetett zarándoklatról közöl. (342—351. 1.) Ebben megadja a menetközben és az útvonalba eső minden községnél elhangzó énekeket és imádságokat, jelzi az útközi pihenőket. A könyv utolsó lapjain (390—397. 1.) „Istentiszteletek Rendtartása Vasvárott” címmel megtaláljuk a vasvári domonkos templom hagyományon alapuló istentiszteleti rendjét az egész évre. Nap és óra szerint rögzíti a liturgikus szertartások időpontját. Némiképpen a középkori ,,Ordinarius”-okra emlékeztet. Barabás István 1924-ben lemondott a kántorságról. 1936-ban halt meg. Hamvai a szombathelyi Szt. Márton (Tolbuohin úti) temetőben nyugszanak. Áldásos működését a vasvári általános iskola falán 1958-ban elhelyezett emléktábla hirdeti.494 Utóda 1924—42-ig Virág Endre volt. Edvén született 1897-ben. Elődje örökségének méltó folytatója. 1929-ben ő is adott ki „Nagyasszonyunk” címmel új ima- és énekeskönyvet, amely Vasváron jelent meg 415 oldal terjedelemben. Ez már a század eleji magyar énekeskönyvek stílusában készült. A korábbi, Barabás-féle gyűjteményből az idők és ízlés változásának megfelelően elhagyta a magyar vesperást, a Kis-Celli zarándoklat leírását, az istentiszteleti Rendtartást, vagyis mindazt, ami Barabás könyvének fő értéke volt. Megtartotta azonban az említett sajátos karácsonyi éjféli miseéneket. Virág Endre 18 évi kántori működése után 1942. március 1-én halt meg.495 378
