Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

Horváth Gotthárd távozásával nem szűnt meg a vasvári zenekar. Még a 19. század második felében, 1865-ben is szerepelnek kiadások a számadáskönyvek­ben dobokra, cintányérra és más zenei célokra, ami mutatja, hogy mindezekre szükség volt, használták azokat a zenekarban.492 A középeurópai Ceiciliás mozgalom a 19. század vége felé Vasváron is érez­tette hatását. Ennek kiváló élharcosa volt Barabás István (1856—1936) Barabás családfáját és őseit Celldömölk zenéjével kapcsolatban ismertet­tük. (371. lap. ill. 460. jegyzet.) Barabás István maga Fertőszéplakon született 1856H>an. Mint kántorcsalád tagja, hamar felismerte a Cecília-Egyesületek mű­ködésének fontosságát, és 1891-ben már ő képviselte a magyar kántorokat a Cecília-Egyesületek Grazban tartott nemzetközi gyűlésén.493 A Grazban szerzett tapasztalatok alapján Vasváron széleskörű munkássá­got fejtett ki, mint a domonkos templom orgonista-kántora. Ugyanakkor ha­ladó szellemű népnevelőként tanított a helybeli iskolában. Kórusművéket kom­ponált, a templom számára vegyeskart szervezett, amely utódai alatt is tovább működött. Nagyjelentőségű a „Szent Koszorú” cím alatt megjelent „katholikus ima- és énökkönyv”-e, amely több kiadást ért meg. 1909-tben már a hetedik ezer példány hagyta el a sajtót, Barabás mesternek saját kiadásában. Sajnála­tos módon a mű első kiadását nem sikerült sehol megtalálnunk. A kis alakú, 408 oldalas könyvecske kiemelkedik a századeleji magyar énekeskönyvek kö­zül. A szokásos imádságokon és énekeken kívül megtaláljuk benne az egyházi év szertartásait, a bérmálás rendjét, a 84—86. lapon a Vasváron nagyobb ünne­peken a legújabb időkig énekelt magyar vesperást. — A karácsonyi éjféli misére sajátos vasvári éneket közöl. Ez a betlehemi pásztorok párbeszédével kezdődik, és mindvégig pásztor-jellegű. Az ének eredetét nem ismerjük ugyan, de stílusa alapján ítélve a Rend valamelyik tagja hozhatta a múlt század vé­gén Ausztriából és fordíthatta magyarra szövegét. Vasváron 1971-ig énekelték. Barabás énekeskönyvének magyar liturgiatörténeti értéke az a részletes leírás, amelyet az „őrangyalok vasárnapján” Kis-Cellbe vezetett zarándoklatról közöl. (342—351. 1.) Ebben megadja a menetközben és az útvonalba eső min­den községnél elhangzó énekeket és imádságokat, jelzi az útközi pihenőket. A könyv utolsó lapjain (390—397. 1.) „Istentiszteletek Rendtartása Vasvá­­rott” címmel megtaláljuk a vasvári domonkos templom hagyományon alapuló istentiszteleti rendjét az egész évre. Nap és óra szerint rögzíti a liturgikus szer­tartások időpontját. Némiképpen a középkori ,,Ordinarius”-okra emlékeztet. Barabás István 1924-ben lemondott a kántorságról. 1936-ban halt meg. Hamvai a szombathelyi Szt. Márton (Tolbuohin úti) temetőben nyugszanak. Áldásos működését a vasvári általános iskola falán 1958-ban elhelyezett em­léktábla hirdeti.494 Utóda 1924—42-ig Virág Endre volt. Edvén született 1897-ben. Elődje örök­ségének méltó folytatója. 1929-ben ő is adott ki „Nagyasszonyunk” címmel új ima- és énekeskönyvet, amely Vasváron jelent meg 415 oldal terjedelemben. Ez már a század eleji magyar énekeskönyvek stílusában készült. A korábbi, Bara­­bás-féle gyűjteményből az idők és ízlés változásának megfelelően elhagyta a magyar vesperást, a Kis-Celli zarándoklat leírását, az istentiszteleti Rendtar­tást, vagyis mindazt, ami Barabás könyvének fő értéke volt. Megtartotta azon­ban az említett sajátos karácsonyi éjféli miseéneket. Virág Endre 18 évi kán­tori működése után 1942. március 1-én halt meg.495 378

Next

/
Thumbnails
Contents