Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Kis-Cellnek ekkor még német ajkú híveire való tekintettel az apát lényegében ugyanezt a könyvecskét a következő 1835. évben Pozsonyban német nyelven is kiadta „Ohristkatholisohes Andaohtsbuch ins besondere für fromme Pilger zum Gnadenbilde Mariä nach Klein-Zell”/*® Két évvel később kezdte meg Poltzer Mihály az említett magyarosítási mozgalmat. Utána nem volt többé szükség Celldömölkön német énekeskönyvre. A 20. században Horváth Károly benoés esperes-plébános és Uhlár Gyula igazgató kántortanító adtak ki 1934-ben ima- és énekeskönyvet „Kis-Máriacelli imák és énekek” címmel, amely 1940-ben második kiadásban is megjelent. Az ekkor már országosan elfogadott „Szent vagy, Uram” énekgyűjtemény énekein kívül többet megtartott a celli énékeskönyv a korábban szokásos énekekből, más énekeket némi szövegeltéréssel közölt. Sajátos „Kis-Celli” éneke ,,Ó Kis- Celli Szent Szűz”, amelynek szövegét Székely László írta, zenéjét Uhlár Gyula szerzetté.469 A KEGYTEMPLOM ORGONÁI Az újonnan épített Kis-Celli kegytemplom számára Koptik Odó mindjárt orgonáról is gondoskodott. Nélküle elképzelhetetlen lett volna a zenés istentiszteletek megvalósítása. Odó apát a győri püspökhöz 1750. május 12-én írt levelében két orgonistát is említ az oblátus zenészek között, mint azt fentebb ismertettük. 1758-tól kezdve pedig név szerint ismerjük Tichy Antal orgonistát. Azt is tudjuk hogy a kegyhely nagy jótevője, nemes kisfaludi Lipthay János baranyai huszár-ezredes, — aki 1751 táján Cellbe költözve 1755-ben a Kálváriát építette a hozzátartozó kápolnával, 1757-ben ötmázsás harangot adott a templomnak, — Kismartonba távozva 1761. június 5-én orgonát küldött a Kis-Celli templomnak.470 Pontosabb adatot közöl az orgonákról Mathényi Antal kormányzó 1766. december 31-i leltára.471 Azt írja: ,,2 organa, quorum unum est dissolutum, in valore flor. 1000, aliud pro uso quotidiano in fl. 150. — 1 positivum in fl. 60.” ■—■ E szerint a kegytemplomnak három orgonája volt. A 1000 forintra értékelt nagyorgona a korabeli árakból következtetve 12—14 változatú, nyilván kétmanuálos orgona lehetett.472 A leltár szerint „dissolutum”, amit az 1787-i leltár „’ungefasst” szóval fejez ki. Ez az orgona szaknyelvén azt jelenti, hogy az orgona szekrényzete nincs még a szokásos barokk díszekkel, szobrokkal ellátva. Aligha tévedünk, ha azt a díszesnek szánt, tekintélyes nagyságú orgonát azonosítjuk Lipthay huszár-ezredes ajándékával. A 150 forintra értékelt kisebb orgona kétségkívül pedálos hangszer volt, 6—8 regiszterrel. Azt használták a köznapi, egyszerűbb liturgikus funkciókhoz.473 A positiv pedál nélküli, mintegy 4 változatú kis orgona lehetett. Ha a három orgona beszerzési időrendjét akarjuk meghatározni, legvalószínűbb, hogy a pozitív volt az új templom első orgonája, amelyet Koptik sietett mindjárt beszerezni, hogy a funkciókon valamilyen orgona szólhasson. A másik kettő közül biztosra vehetjük, hogy a kisebbik került előbb a templomba. Ha ui. a nagyobb már állott volna, aligha küldött volna Lipthay annál kisebbet ajándékba. 373
