Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

volt már a német szó. 1877. március 10-én mellvizíkór miatt bekövetkező halálakor feleségén, Kocsis Alojzián kívül az egész város gyászolta. 1877. március

12-én maga Hollósy Jusztinián dömölki apát temette.459

Utóda, Porpáczy Ferenc (1872—1903) Búcsúszéntlászlón született 1850 körül. Több mint három évtizeden át működött Kis-Cellben. Felesége Dolhay Krisztina volt. Amikor hosszú munkássága után 1903. június 9-én vizibetegségben meghalt, Jagicza Lajos jószágkormányzó temette papi segédlettel.

Kiváló kántortanító vette át a Kis-Celli gyerekek nevelését Barabás Ernő személyében. (1903—23) Mivel a családnak két másik tagjával is találkozunk Vasvár ill. Sárvár zenetörténete kapcsán, azért életkörülményeit kissé részletesebben ismertetjük

A Barabások őrségi északdunántúli nemesi családból származnak. Barabás I. György a Széchényi család és felsőbüki Nagy Ferenc uradalmában volt számtartó. Fia, II. György 47 éven át Fertőszéplakon működött mint kántortanító és jegyző. Ennék gyermeke Barabás III. György, sárvári kántortanító, és István, aki Vasváron dolgozott ugyanolyan munkakörben. Róluk a megfelelő helyen szólunk. A sárvári kántortanítónak, Barabás III. Györgynek fia Barabás Ernő, a celldömölki kántortanító.460

1880-ban született Sárváron. Kis-Cellbe jövet feleségül vette a sümegi születésű Károlyi Erzsébetet. (Az ő működési idejében egyesült a három helység és lett belőle Celldömölk. Ezzel a városka jelentősége megnövekedett.) Barabás naturalista orgonista volt, mint annyi más annak idején. Nem kótából játszott, de ügyes és muzikális játékával, saját szerzeményeinek éneklésével megigézte a híveket. Az első világháború idején hazafias szövegű és vigasztaló hangulatú énekeivel sok háborús károsultnak, övzegynek és árvának szerzett vigaszt a oelldömölki templomban. Kéziratos műveit családja őrzi. 20 évi működés után tüdőgyulladásban fiatalon, 43 éves korában elhunyt.461

Halála után Kustor Ernőt választották meg kántartanítónak, de ő pár hónapon belül meghalt.

Uhlár Gyula (1924—55) 1891. november 24-én született Esztergomban. Ő már kántori oklevéllel rendelkezett és tanítói végzettséggel. Sőt zeneszerzést is tanult. Celldömölkön templomi énekkart szervezett, amely mint vegyeskar kisebb-nagyobb szünetelésekkel máig működik. 1936-ban és 1937-ben jutalomserleget szerzett énekkarával. Horváth Károly bencés plébánossal együttesen kiadták a „Kis-Máriacelli imák és énekek” c. ima- és énekeskönyvet, amely két kiadást ért meg. Amikor 1948-ban államosították az iskolákat, Uhlár lemondott a tanítói munkáról és haláláig a templom kántor-karnagya volt. 31 évi működés után 1955. április 20-án halt meg. Felesége, Farkas Irén mellett az egész egyházközség őszintén gyászolta.402

Uhlár után két éven át Csimma László (1955—57), a feloszlatott kármelita Rend pap-tagja volt a kegytemplom orgonista-kántora. Amikor távozott, az egyházközség Vadady Bélát (1957—60) választotta meg utódának. Vadady felélesztette Uhlár énékkarát és szépen működött vele. De három év után Keszthelyre távozott. Ekkor Simon Nándor káplán (1960—63) végezte az orgonista teendőket, majd Werner Alajos, a hittudomány és az egyházzene doktora lett a templom orgonistája és a vegyeskar vezetője (1963—64). Ö szorgalmazta és kezdte meg a templom orgonájának korszerű átépítését. Werner után ismét Simon Nándor kezébe ment át a templomi ének vezetésének gondja (1964—67).

1967 óta Fekete Tibor a celldömölki kegytemplom kántora. 1934-ben szü371