Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
lalom is megszűnt, júniusban elhatározta a szombathelyi tanács, hogy zarándoklatot vezet Kis-Cellbe a Szűzanyához, amelyen minden házból legalább egy valaki vegyen részt.455 Pausz Amánd bencés plébános I. Ferenc királytól megszerezte az engedélyt, hogy a kegyszobrot a régi szokás szerint újra teljes díszébe öltöztethesse. Ez 1798. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén mégis történt. Mivel ekkor Kis-Cellbe már nem volt templomi zenekar, az ünnep fényének emelésére a pápai ének- és zenekart hívrtálk meg.456 A VISSZAÁLLÍTÁS UTÁN II. József halála után a francia háborúk miatt sokáig húzódott a Rend visszaállítása. Csak amikor a lunevillei béke (1801) után átmenetileg nyugalom állt be, került rá 1802-ben sor. Pausz Amánd megérte az örvendetes eseményt, és ő lett Dömölk új apátja. A régi szép fényes barokk istentiszteletek azonban nem tértek többé vissza. A templom zenei életének vezetése a kántortanító^ kezébe ment át. Az ekkor még különálló három község közül Nemes-Dömölkön régi idők óta működött evangélikus iskolamester. Pór-Dömölkön 1739 óta nem volt szervezett iskolamesteri állás, hanem az apátsági zenészek közül járt ki valaki a teendők végzésére. — Kis-Cellben 1780-ban épült az első iskola a „hosszú ház” folytatásaként. Ebben a tanítást a zenészek egyike végezte.457 A zenekar feloszlása (1787) után a tanítói kántori és orgonista teendők végzésére megszervezték a kántortanítói állást. Ezt elsőnek az apátság orgonistája, Tiohy Antal vállalta. Amikor 1789-ben meghalt, attól kezdve a kántortanítói állást választással töltötték be. A kántortanító volt egyúttal a község jegyzője.458 Az első választott kántortanító valószínűleg Strizl Péter volt. 77 éves korában, 1801. június 3-án halt meg. Ö volt ia Kis-Gelli új temető első halottja. Utóda, Kutasy Imre (1789—91) fiatalon halt meg, 48 éves korában, 1806. április 22-én. — Strizl János két időszakban volt a mezővároska kántorja. (1796 és 1809 táján.) Közben Fischer Lipót (1806 körül) töltötte be ezt a munkakört. Strizl János 1818-ban hunyt el, miuitán a káintortianítói munkától már korábban visszavonult. Utána Bors István (1810—11), Magasi Antal (1811—12), majd utóbb Kunkel Károly (1820—23), Csutor Ignác (1823—26), Peternics Mihály (1826—29), Vehofsics Ferenc (1820—32,) Mittermayer József, (1832—36) következtek. Kis- Cell mindegyikök számára csak átmeneti hely volt. Csutor pl. Szombathelyen lett kántortanító. Korszakos jelentőségű Poltzer Mihály Kis-Celli kántortanítósága. (1837—72) Pinkamiskén született 1811-ben. Iskolamesteri működését is ott kezdte. 1837-ben Szt. György napján vette át Kis-Cellben a kántortanítói és jegyzői hivatalát. Ö volt az utolsó, aki egyszemélyben végezte a kántortanítói és jegyzői teendőket. Poltzer mindkettőt hivatásnak tekintette. Megértette a pozsonyi országgyűlések szellemét, a magyarság nemzeti ébredését. Szívén viselte a magyarosodás ügyét. A városi jegyzőkönyveket az addigi német helyett magyar nyelven vezette. Az iskolában magyarul tanított. A templomban csak magyarul énekelt és énekeltetett. Kis-Cell megmagyarosodása az ő érdeme. Amikor 35 éves munkássága után nyugalomba vonult, az egykor németajkú mezővárosban ritka 370
