Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Koptik feszülő energiával mindjárt nagy terveket szőtt. Üj kolostort akart építeni, a Mariazellből magával hozott Mária-szobornak pedig cellát a Sághegyen, ahová zarándoklatokat szervez. Üj templomot is akart a mariazelli mintájára. — Ugyanakkor más, külső gondok is izgatták. Tovább aggódott a salzburgi kollégiumért. Szeretett volna magyar akadémiát alapítani a tanulni vágyó magyar nemes ifjak számára; Szent István lovagrendet szervezni. Még aranymosással is kísérletezett. Mellette könyvéket írt és publikált. Mindezen tervekből majdnem semmi sem valósult meg. A kuruc-kapitányból lett pannonhalmi főapát, Sajghó Benedek nem tudta vagy nem akarta magáévá temni az ideális gondolkodású, de nyughatatlan szláv apátnak sokoldalú, sokszor valóban irreális terveit. A köztük kialakuló feszültség mindjobban elfajult.424 Odó apátúr sokféle tervéből egy mégis valóra vált, és ezért örökre hálás lehet neki az apátság és a magyar katolicizmus. S ez a Mária-tisztelet és a Kis-Celli kegyhely kultuszának fellendítése. A dömölki apátságnak, mint láttuk, volt ugyan kegyképe, de Koptik vele szemben előnyben részesítette a Mariazellből magával hozott Mária-szobrot. Amikor 1739. július 9-én bevonult Döméikre, első dolga volt, hogy a kegyszobor számára a Ság-hegyen cellát építsen (Mariazell mintájára), ahová rendszeresen eljárt imádkozni. Példáját hamarosan mind többen követték. Az apát ezt látva, a cella helyébe kápolnát akart emelni, de a hegy birtokosa, a gr. Erdődy család ebbe nem egyezett bele. Odó ekkor a bencés Rend birtokán, egy kis magaslaton a Salzburgból magával hozott építőmester és három kőműves közreműködésével építette meg a Szűzanya első kápolnáját. Ez a jórészt fából készült kápolna 1739-ben már készen állott, és alapja lett az új településnek, amelyet Mariazell mintájára, Kis-Cellnek neveztek el. Hogy a kezdetben magányosan álló kápolnának gondozója és őre legyen, mellette földbevájt remetelakot készíttetett Odó apát, amelyben a bencés János testvér kezdte meg a remeteéletet. Később maga az apát lakott benne.425 A kápolna mellé kutat is ásatott. Annak ásása közben egy hatalmas kő a mélyben dolgozónak fejére esett. A súlyosan sérült ember meggyógyulását a szomszédos Vát orvosa csodának jelentette ki, mire még jobban megnövekedett a Kis-Cellbe zarándoklók száma. Ugyanakkor a Mária-szobron kívül a kutat is tisztelettel vették körül, szentkútnak tekintették. Ekkor azonban a kegyhely fejlődése egy időre megállt. A nyugtalan apátúr a salzburgi kollégium, a magyar nemesi akadémia és egyéb ügyek intézése miatt külföldre utazott és csak mintegy négy év múlva jött vissza. Sajghó Benedek joggal korholta meg hosszú távolléte miatt. Az alázatos lelkületű Odó apát ettől kezdve nem távozott székhelyéről. Minden mást félretéve, egész energiáját Kis-Cell fejlesztésére fordította. Időközben a kegyszobornál több csodásnak tartott esemény történt. Koptik és mások kívánságára gr. Zichy Ferenc, a nagy Mária-tisztelő győri püspök, aki mindvégig jóindulattal volt Koptik Odó iránt, kivizsgálta az ügyet és 1745. október 22-én a Szent Szűz celli szobrát ,,kegyelemszerző”-nek, majd november 17-én „csodatevő”-nek nyilvánította.426 Ebben az időtájban, 1744/45-ben törént, hogy a szombathelyi zarándokok a régi, fából épült kegykápolnát kőből újjáépítették és új oltárt is állítottak belé. Koptik kérésére a győri püspök 1745. november 21-én, Mária bemutatásának ünnepén a kegyszobrot fényes körmenettel vitte át a megújított kápolnába. Ott 364
