Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

Koptik feszülő energiával mindjárt nagy terveket szőtt. Üj kolostort akart építeni, a Mariazellből magával hozott Mária-szobornak pedig cellát a Ság­­hegyen, ahová zarándoklatokat szervez. Üj templomot is akart a mariazelli mintájára. — Ugyanakkor más, külső gondok is izgatták. Tovább aggódott a salzburgi kollégiumért. Szeretett volna magyar akadémiát alapítani a tanulni vágyó magyar nemes ifjak számára; Szent István lovagrendet szervezni. Még aranymosással is kísérletezett. Mellette könyvéket írt és publikált. Mindezen tervekből majdnem semmi sem valósult meg. A kuruc-kapitány­­ból lett pannonhalmi főapát, Sajghó Benedek nem tudta vagy nem akarta ma­gáévá temni az ideális gondolkodású, de nyughatatlan szláv apátnak sokoldalú, sokszor valóban irreális terveit. A köztük kialakuló feszültség mindjobban el­fajult.424 Odó apátúr sokféle tervéből egy mégis valóra vált, és ezért örökre hálás lehet neki az apátság és a magyar katolicizmus. S ez a Mária-tisztelet és a Kis-Celli kegyhely kultuszának fellendítése. A dömölki apátságnak, mint láttuk, volt ugyan kegyképe, de Koptik vele szemben előnyben részesítette a Mariazellből magával hozott Mária-szobrot. Amikor 1739. július 9-én bevonult Döméikre, első dolga volt, hogy a kegyszobor számára a Ság-hegyen cellát építsen (Mariazell mintájára), ahová rendszeresen eljárt imádkozni. Példáját hamarosan mind többen követték. Az apát ezt látva, a cella helyébe kápolnát akart emelni, de a hegy birtokosa, a gr. Erdődy csa­lád ebbe nem egyezett bele. Odó ekkor a bencés Rend birtokán, egy kis ma­gaslaton a Salzburgból magával hozott építőmester és három kőműves közre­működésével építette meg a Szűzanya első kápolnáját. Ez a jórészt fából ké­szült kápolna 1739-ben már készen állott, és alapja lett az új településnek, ame­lyet Mariazell mintájára, Kis-Cellnek neveztek el. Hogy a kezdetben magányosan álló kápolnának gondozója és őre legyen, mellette földbevájt remetelakot készíttetett Odó apát, amelyben a bencés János testvér kezdte meg a remeteéletet. Később maga az apát lakott benne.425 A kápolna mellé kutat is ásatott. Annak ásása közben egy hatalmas kő a mélyben dolgozónak fejére esett. A súlyosan sérült ember meggyógyulását a szomszédos Vát orvosa csodának jelentette ki, mire még jobban megnövekedett a Kis-Cellbe zarándoklók száma. Ugyanakkor a Mária-szobron kívül a kutat is tisztelettel vették körül, szentkútnak tekintették. Ekkor azonban a kegyhely fejlődése egy időre megállt. A nyugtalan apátúr a salzburgi kollégium, a magyar nemesi akadémia és egyéb ügyek intézése miatt külföldre utazott és csak mintegy négy év múlva jött vissza. Sajghó Be­nedek joggal korholta meg hosszú távolléte miatt. Az alázatos lelkületű Odó apát ettől kezdve nem távozott székhelyéről. Minden mást félretéve, egész energiáját Kis-Cell fejlesztésére fordította. Időközben a kegyszobornál több csodásnak tartott esemény történt. Kop­tik és mások kívánságára gr. Zichy Ferenc, a nagy Mária-tisztelő győri püs­pök, aki mindvégig jóindulattal volt Koptik Odó iránt, kivizsgálta az ügyet és 1745. október 22-én a Szent Szűz celli szobrát ,,kegyelemszerző”-nek, majd no­vember 17-én „csodatevő”-nek nyilvánította.426 Ebben az időtájban, 1744/45-ben törént, hogy a szombathelyi zarándokok a régi, fából épült kegykápolnát kőből újjáépítették és új oltárt is állítottak belé. Koptik kérésére a győri püspök 1745. november 21-én, Mária bemutatásának ünnepén a kegyszobrot fényes körmenettel vitte át a megújított kápolnába. Ott 364

Next

/
Thumbnails
Contents