Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
IV. FEJEZET: Kőszeg város egyházi zenéje A középkor és a hitújítás kora KŐSZEG MÚLTJÁBÓL A szombathelyi egyházmegye területén KŐSZEG az egyetlen, szoros értelemben vett város, civitas. A többi nagyobb település, beleértve Szombathelyt is, az újkorig nem lépte túl a mezőváros, oppidum fogalmát. Kőszegen a városi élet sok évszázados hagyománya sajátosan meghatározza az egyházi zene történetét. Kőszeg alapításásának első nyomai visszanyúlnak a tatárjárás (1241—42) előtti időre. Vára már akkor állott a hosszan elnyúló hegyvidék keleti végén. A tatár támadás idején Frigyes osztrák herceg elfoglalta ugyan, de a veszély elmúltával IV. Béla király visszahódította, és 1248^ban kelt oklevelével „Kuszugh” várat a vitézen harcoló Osli fia Herbord ispánnak adta.267 Hamarosan szemet vetett rá Henrik nádor, NyugaUmagyarország leghatalmasabb főura, a Németújvári ill. Kőszegi család tagja, és meg is szerezte magának.268 Ő alakította ki Kőszeg első városképét. A régi erődítmény épségben hagyásával a Gyöngyös patak völgyében új várat épített, amelyet egy 1263-ból keletkezett oklevél „novum castrum Kyzug” vagyis Kőszeg új vára néven említ.962 A városban templomot emelt, amelyben nem egészen megbízható adatok szerint a ferencesek működtek. A várost ugyanakkor fallal vette körül.270 Henrik nádor halála (1274) után fia, Kőszegi Iván János örökölte Kőszeget és két éves megszakítással élete végéig (1307) birtokolta.271 Az Árpádok kihaltával az országban fellángolt feudális anarchia idején a vár birtokosa, Kőszegi András is a lázadók közé tartozott. Azért Róbert Károly 1327^ben elvette tőle Kőszeget és magának tartotta fenn. A kővetkező' 1328. évben királyi várossá tette.272 A feudális mezővároska ezáltal megszabadult a földesúri kötöttségektől és szolgáltatásoktól, és megindult a királyi városok fejlődésének útján. Szabadon fejleszthette iparát, megalakíthatta a céheket, akadálytalanul növelhette piacának pénzforgalmát, maga választhatta évenkint a városbírót és a 12 esküdtet, sőt pallosjogot is gyakorolhatott.273 Ennek fejében földadóval (census) és pénzadóval (taksa) tartozott a kincs333
