Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

Szombathelyen az 1790. május 29-én tartott városi közgyűlés lelkesen fo­gadta a hírt, hogy a domonkos atyák visszatérnek. Templomuk és rendházuk rendbehozatalára városszerte gyűjtést rendeztek. A szerzetesek ténylegesen 1790. június 20-án költöztek vissza Szombathelyre.237 II. József halálával megszűnt ugyan a királyi erőszak, de nem a róla elne­vezett felvilágosult szellemi áramlat, a jozefinizmus. Ez pedig többet ártott a Rendnek, az egyházias szellemnek, mint a király egyházellenes rendelkezései. II. József már korábban korlátozta ill. megtiltotta a szerzetbe jelentkezők fel­vételét. így egyes rendek halálra lettek ítélve. A domonkosok létszáma is le­apadt. A megmaradt rendtagokat pedig hátrányosan alakította az új áramlat.238 Így érthető, hogy a Vasvárról visszatérő domonkosok alig tudták ellátni lelki­­pásztori munkakörüket. 1800-ban a régi szerzetesekből maradt még 8 felszen­telt és 3 laikus rendtag a szombathelyi konventben. Ez a szám 1807-ben már 5 felszentelt és egy laikus testvérre apadt, 1823-ban pedig csupán 4 felszen­telt rendtag élt a szombathelyi zárdában, laikus testvér egy sem volt. Ilyen kö­rülmények között az orgonista és kántori teendőket kénytelenek voltak vilá­giakra bízni.239 Az első ismert világi orgonista 1802—Óévben bizonyos József nevű muzsi­kus. Talán azonos Fancsek József káptalani zenésszel.240 Utána az igen mozgékony Klepeisz József tevékenykedett a domonkos templomban. Róla a székesegyház és ferences templom zenéjével kapcsolatban már szóltunk. Minden jel szerint énekkart is vezetett a domonkosoknál. A szé­kesegyház kótái közt ui. több művön megtaláljuk a „Conventus Sab. Ord. Praed.” felírást, s közülük kettőn ugyanakkor Klepeisz József neve is szerepel. Feltételezzük, hogy a domonkos templom kótái Klepeiszen keresztül jutottak el a székesegyház kórusára, mivel mindkét helyen működött. — Klepeisz tisz­teletdíja a domonkosoknál félévenkint 50 Ft volt, míg ugyanakkor a ference­seknél csupán 30 Ft. Ebből következik, hogy a domonkos templomban többet is dolgozott. Ez a többlet lehet az énekkar vezetése.241 1853—62-ig Filéz Ferenc volt a domonkosok kántora és orgonistája. 1857- ben kiadott énekeskönyvére alább visszatérünk.242 Utódaként Lehner János következett, aki 1862—71-ig, haláláig orgonáit a domonkosoknál. A székesegyházban is ő volt az orgonista, előbb, mint a do­monkos templomban (1859—71). A domonkosoknál évi fizetése 80 Ft-ot tett ki, amihez a köznapi énekes misék után még 20—20 krajcár járult.243 Nem tudjuk, mikor kezdett orgonáim a domonkosoknál Kreutterer Antal, de mindenképpen előbb, mint a székesegyházban, ahol 1884—1927-ig látta el munkakörét. Mint az „Úri dalárda” és a „Máv műhelyi dalárda” karnagya minden bizonnyal vezetett kart a domonkos templomban is.244 Utóda Fejes János volt, az 1890-es években pedig Major Sándor nyugal­mazott szentléránti főtanító.245 Az 1900-as év határvonal a templom zenei életében. Pontosan ezzel indul meg a kóruson az új, cecíliás szellem. 324

Next

/
Thumbnails
Contents