Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

A zenekar rendszeres működését bizonyítják a húrokra és hangszerekre fordított költségek a rendi számadáskönyvekben. Így pl. hegedűhúrokra kiadások: 1762. február ...................... 1,30 Ft 1762. augusztus ............... 2,18 Ft 1771. március .................. 2,40 Ft 1771. augusztus .............. 2,06 Ft 1774. november .............. 5,17 Ft 1775. szeptember ..............10,— Ft 1793. szeptember .............. 2,30 Ft 1810. április ...................... 1,48 Ft 1811. június ...................... 2,45 Ft 1813. szeptember .............. 1,— Ft 1814. november .............. 5,30 Ft 1802-ben javították a templom 6 harsonáját 1,12 Ft-ért. 18034>an az üstdobokat hozatták rendibe 3 Ft-ért. 1856-ban eladtak két „ócska hegedűt”. Tudunk olyan esetről, hogy a rendház vendégül látta a zenészeket, mint pl. 1791. advent 4. vasárnapj án.227 Az énekkarban a szoprán (discant) szólamot kisfiú énekelte. Minden bi­zonnyal önkéntes énekese volt a templomnak valamelyik hívő családból. Ezeket a fiúénekeseket néha a Rend jutalmazta. Így pl. 1761-ben bundás köntöst vásárolt a Rend a diseantista énekesfiúnak 4 Ft-ért, csizmát 1,25 Ft-ért. Ami­kor pedig a hangváltozás miatt kilépett az énekes szolgálatból, 4 Ft-ot adtak neki.228 Bár a férfiszólamokat énekelhették a rendtagok, mégis gyakran találunk a számadáskönyveikben kiadást a basszus énekes tiszteletdíjaként. így pl. az 1786, 1810, 1811, 1812, 1814. években.229 Az előadott művek Stílusára vonatkozóan gyér adataink vannak ugyan, de a körülményekből mégis biztos következtetést vonhatunk le. 1761 szeptemberében megvásárolták az énekkar számára Joh. Jos. Anton Kobrich hat figurális miséjét, majd 1762-ben a bécsi császári udvari zeneszerző, Georg Christoph Wagenseil műveinek gyűjteményét. Megvolt továbbá a kóta­­tárban Anton Diabelli: Pastoral, Tantum ergo, egy-egy Graduate és Offerto­rium; Ditters von Dittersdorf: XII. Ariae; Johann Baptist Sohiedermayer: Tantum ergo, Lytaniae BMV. műveknek kótája. Ezek természetesen csak a fennmaradt adatok, és nem merítik ki a templom kótamennyiségét. Arra azon­ban elegendők, hogy belőlük megismerjük az elhangzott zene stílusát, amely nem más, mint a korabeli bécsi egyházi zene.230 Ezt érthetővé teszi az a tény, hogy a szombathelyi domonkos templom­ban ekkor működő kántorok és karvezetők általában osztrákok voltak, az osztrák—magyar domonkos rendtartomány (Provincia Imperii) Szombathelyre beosztott tagjai. Közülük az első névszerint ismert P. Freismuth Gottfried. Stájerország­ban született 1724^ben St. Rupredhtben. A leobeni domonkos zárda filiusa volt. Nem tudjuk, mikor kezdte szombathelyi működését, de 1753-ban Szombathely­ről helyezték Sopronba. 1758^ban visszahelyezték Szombathelyre, ahol 1761-ig orgonáit. Akkor Pécsre került, majd onnan 1777-ben ismét vissza Szombat­helyre.231 Távollétének ideje alatt előbb a kolostor szakácsa, Fr. Stadler Sebes­322

Next

/
Thumbnails
Contents