Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
tebb 305.). Amikor 1687-ben a templomiban karzatot építettek, a számadáskönyvek adatai szerint a régi orgonát 10 forintért megjavíttatták és felvitték a kórusra.207 Ha az orgona ilyen költséges javításra szorult, akkor életkorát nyugodtan pár évtizedesre becsülhetjük, e akkor máris a templom felszentelésének időszakában vagyunk. Javították a hangszert 1731-ben és 1735-ben is, majd 1741—43 között ismét 150 forintot költöttek az orgonára. Ez a viszonylag nagy összeg arra enged következtetni, hogy ékkor a régi orgonát, amely aligha volt nagyobb néhány regiszteres pozitívnál, most bővítették, ellátták pedállal, korszerűsítették, vagy egészen új kis orgonát szerezték.208 Biztosan új orgonát építettek 1783-ban. Ezt a munkát a kőszegi orgonaépítő mester, Jetter János Jakab végezte.209 A pozitív orgonának fekete-billentyűs klaviatúrája mellett kétoldalt 3—3 regiszterhúzó szolgált az összesen 6 változat működtetésére. Az orgona építésének összköltsége 200 forint volt. 1886-ban a templom restaurálása kapcsán Suibbas 16’ pedálregiszterrel bővítették. így működött 1906-ig, amikor is mint „értéktelen faanyagot” az egészet elégették, és ismét új orgonát rendeltek.210 Ez az orgona Peppert Nándor és Fia, szombathelyi orgonaépítő műhelyéből került ki. Egymanuálos, pedálos volt 12 változattal. Nem sokáig működött a ferenceseknél, mert 1938-ban ismét újabb orgonát csináltattak P. Pethő Léránt ferences atya tervei szerint a Rieger orgonagyárral 12 ezer forint értékben. A Peppert-féle régi orgona ekkor Kisunyomba (ma Balogunyom) került.211 Rieger pneumatikus, kúpszelepes 18 regiszteres orgonájának dispozieiója a következő: I. Manuál: C-g3 56 hang II. Manuál: C-g3 56 hang Pedál: C-f1 30 hang 1. Pommer 16’ 8. Kürtprincipál 8’ 15. Subbassus 16’ 2. Principál 8’ 9. Éjikürt 8’ 16. Oktávbasszus 8’ 3. Dulciana 8’ 10. Eolhárfa 8’+8’ 17. Födöttfuvola 8’ 4. Csucsosfuvola 8’ 11. Olaszoktáva 4’ 18. Zergekürt 4’ 5. Nyitott cölöpfuvola 4’ 12. Sesquialtera 2 sor 22/s 6. Principál 2’ 13. Kupakosfuvola 2’ 7. Mixtura 4—6 sor IV*’ 14. Éles 4 sor 1’ NÉPÉNEK ÉS NÉPÉNEKGYÜJTEMÉNYEK A fentebb ismertetett és a ferences templomban még a 19. században is felcsendülő későbarokk egyházi muzsika bármennyire egyszerű és könnyen élvezhető volt is, mégsem tette lehetővé a híveknek az énekbe való bekapcsolódást, már csak a latin nyelvű énekek miatt sem. Ezért vele párhuzamosan fokozatosan tért hódított a magyar és német nyelvű népének. Már Gerstenmajer kéziratos könyvének lapjain találunk különböző időben bejegyzett népénekeket. Mivel azonban a népénekek sokáig szájhagyomány és hallás útján terjedtek, azért a liturgiában való alkalmazásuknak kezdő időpontját és annak mértékét tárgyi bizonyítékok hiányában hitelesen ma már felmérni nem tudjuk. Mivel a ferencesek hívő közönsége országszerte főleg a külvárosi egyszerűbb néprétegből tevődött össze, biztosra vehetjük, hogy a szegény nép szívéhez oly közel 318
