Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Géfin Gyula: Savariai örökség a Püspökkertben
A feltárás másik eredményét csak futólag említjük meg: a rengeteg leletet, a finom terra sigillátákat, mécseseket, felirattöredékeket, agyag és bronzszobrocskákat, üvegedényeket, a közép és újkori kerámia emlékeit és az érmek nagy tömegét. 1939 márciusában Szombathelyre érkezett Fritz Gerke, a berlini egyetem archeológus professzora 6 tanítványával. Pesten 4 hetes előadássorozatot tartott a keresztény művészet keletkezéséről és fejlődéséről. 37 éves kora ellenére világhírre tett szert. Leleteinket elragadtatással szemlélte. 1940. március 31-én Szombathelyre érkezett Amadeo Maiuri, a nápolyi egyelem tanára, az olasz akadémia tagja, aki a világhírű krétai, anatóliai, majd később a pompeji, herculánumi, capri és cumaei ásatásokat vezette, illetve vezeti. Szombaton délben érkezett Szombathelyre. Első útja a múzeumba vezette, ahol nagyon értékes megállapításokat tett a múzeumban őrzött régészeti leletekkel kapcsolatban. Véleménye szerint a márvány felirat két vándor festője valószínűség szerint a most feltárt ókeresztény bazilika mozaik mezejének műrésze volt. A szemináriumkertben mély benyomást tett rá a mozaik nagyvonalúsága. A püspökkertben feltárt utak grandiozitása valósággal megdöbbentette. Egészen elragadtatott hangon állapította meg, hogy egész Pannóniában a szombathelyi földből kerültek elő a legmonumentálisabb emlékek. (Vasvármegye.) 1940. május 4. Áldozócsütörtökön érkezett Szombathelyre Wilhelm Weber, a berlini egyetem nagyhírű ókortörténész professzora és Frigyes Ernő szászaltenburgi herceg, ugyancsak történettudós. — Weber mint csere-tanár működött Magyarországon és tartott előadásokat a pesti és pécsi egyetemeken. A Vasvármegye munkatársa előtt tett nyilatkozatából ismertetjük az ásatásokra vonatkozó részt: „Az ásatásokat szemlélve mély meghatottsággal gondoltam arra, hogy azon a helyen állok, amely területen keresztülvezetett egykoron az északot Savárián és Aquileán át Itáliával összekötő hatalmas útvonal, hogy ezen az úton hány hatalmas császár fordult meg és itt székelt valamikor Nagy Kontantinus császár, innen bocsátotta ki 322-ben egyik edictumát és pedig életének abban a korszakában, amikor szívbelileg és teljes meggyőződéssel csatlakozott a kereszténységhez. Ekkor került fel a császári diadémre a Krisztus-monogramm. Talán nem is a véletlen játéka, hogy Savaria lett a római korbeli Pannónia egyik legkeresztényebb települése és a kereszténység pannoniai terjeszkedésének gócpontja. Megható arra gondolni, hogy a püspöki kertben feltárt és csodálatos épségben talált római birodalmi kőúton — melyhez hasonló maradványt életemben még sehol sem láttam — haladt egykoron szent Márton Savaria szülöttje, a későbbi szentéletű püspök . ..” (Vasvármegye.) Az ásatások során előkerült római út páratlan értékű műemlék, szépséges szimbóluma Savária nagyságának és jelentőségének. 32
