Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Ezt az egytornyú kis templomocskát 1766-ban megújították, kibővítették, márvány padlóval ékesítették és ellátták oltárokkal. Volt szószéke és a kórusán orgonája is. A kibővített piaci kápolnában mintegy kétszáz ember számára jutott hely. A megújítást az épület külső homlokzatán elhelyezett újabb felirat hirdette az utókornak: „Cum grandi pestilentia plangeret Sabaria contrita, et confisa in Deo vota emisit, Patronisque Sacris hanc aedem posuit. Quae nunc fidelis populi pietate ampliata et restaurata nitet.” (Midőn rettenetes döghalál .miatt gyötrődött Szombathely, és bűnbánó szívvel és Istenben bízva fogadalmat tett, akkor építette szent pártfogói tiszteletére .ezt a kápolnát, amely az ájtatos nép buzgalmából most megnagyobbítva és megújítva ékeskedik.)149 A piaci kápolnában évenkint két alkalommal tartottak fogadalmi szentmisét és vecsernyét, Szt. Fábián és Sebestyén, valamint Szt. Flórián napján. Amikor az 1782 őszén pusztító sáskajárás miatt a város 1783-ban kibővítette a Szt. Flórián tiszteletére 1644-ben tett és fentebb idézett fogadalmát, annak értelmében az istentiszteletek számát is növelte. Az újabb fogadalom értelmében Szt. Flórián „ünnepének nyolcada alatt a városi kápolnában minden nap vecsernye tartassák, Szent Flórián ereklyéje nyilvánosan tiszteltessék, és a nyolcadon a kápolnában ünnepélyes istentisztelet tartassák.”150 Szt. Fábián és Sebestyén és Szt. Flórián tiszteletéhez hamarosan újabb csatlakozott. Ez időtájt lendült fel a pestis és minden járvány ellen védőszentnek tartott Szt. Rókus tisztelete.151 Szombathelyen az 1710/ll-es pestis után 1713. augusztus 13-án a városi tanács elhatározta, hogy fogadást tesz Szt. Rókus ünnepének megülésére, „mint szent Patronusnak tisztességére, migh az szegény városunk fenntartatik, hogy az eö szent esdeklése által az Űr Isten távoztassa el szegény városunktól ezen döghleletességet.” Ugyanakkor a csapó céh Szt. Rókus tiszteletére „a volt kalló mellett” képet állított, amelyet október 28-án körmenet keretében fel is szenteltek.152 1806-ban erős himlőjárvány pusztított Szombathelyen, annak megszűnéséért ismét fogadalmat tett a város, hogy ezentúl minden évben Szt. Rókus napján, augusztus 16-án énekes misét mondat a piaci kápolnában.153 A piaci kápolna így a város fogadalmi miséinek szolgálatában állott és mintegy kegyhelye lett a szombathelyieknek. A város fogadalmi istentiszteletein a káptalani zenészek működtek közre, amiért a város díjazta őket. A városi kiadások közt rendszeresen megtaláljuk a fogadalmi misékkel kapcsolatos zenei kiadásokat. Így pl. „Sz. Flórián tisztességére tett Musikusok fáradtságáért dto 12° May Protocollum szerint 4,30.” — olvassuk a városi kiadások könyvében 1787-ben. De ugyanígy találjuk más években is.154 Említettük, hogy az 1763-ban megújított és bővített piaci kápolna kórusán orgona állott. Hogy ki és mikor építette, sajnos nem tudjuk.155. Az 1800-as évek elején azonban már kezdett elhasználódni. A város ezért 1814. március 5-i ülésén úgy rendelkezett, hogy az éppen átépítés alatt álló Kálvária-kápolnának ideiglenesen az új székesegyházban használt jó orgonáját, ■—• amely az új, Kolber—Dorner-féle orgona befejezése folytán ott fölöslegessé vált, — hozzák át a piaci kápolnába. Meg is bízták Kiss Istvánt, a piaci kápolna és a Kálvária gondnokát, curatorát, hogy Dormer Albert szombathelyi orgonaépítő mesterrel előbb rakassa ládákba a piaci kápolna orgonájának sípjait, és a Szt. Antalról nevezett Ispotály padlásán jó száraz helyre helyeztesse el. Dorner a 299
